A pénzmultiplikátor az a hányados, amely – a leegyszerűsített modellekben – megmutatja a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét, vagyis azt, hogy egységnyi jegybankpénzből mennyi pénz helyezhető kereskedelmi forgalomba.
Pénzmultiplikátor jelentése
A pénzmultiplikátoron keresztül tehát a jegybankok hatást gyakorolhatnak a forgalomban lévő pénz mennyiségére. Felírható a pénzkínálat, vagyis a forgalomban lévő pénzmennyiség és a monetáris bázis, vagyis jegybankoknál elhelyezett pénz mennyiségének hányadosaként, illetve a tartalékráta reciprokaként is.
Pénzmultiplikátor = Forgalomban lévő pénzmennyiség / jegybankoknál elhelyezett pénz mennyisége
Mit értünk pénzkínálat alatt a pénzmultiplikátor számításánál?
A pénzkínálat leírható a forgalomban lévő készpénz és a kereskedelmi bankoknál található látra szóló betétek mennyiségével. A pénzkínálat gyakorlatilag a gazdaságban adott időpontban a gazdaság szereplői által tartott pénz mennyisége.
A jegybankok monetáris politikája nagy befolyással bír a pénzkínálatra. A kötelező tartalékráta meghatározásával az intézmény megszabja a kereskedelmi bankok számára, hogy a nála elhelyezett eszközök hányszorosát helyezhetik ki a lakosságnak nyújtott hitelek formájában. Emellett a jegybanki kamatláb és a jegybankok nyílt piaci műveletei is befolyással bírnak az adott pillanatban fennálló pénzkínálatra.
A pénzkínálatot más esetekben szélesebben is értelmezhetjük ennél a megfogalmazásnál. A pénzmultiplikátor számításánál leírt pénzkínálat valójában az M1 pénzaggregátumot takarja, de ennél a pénzügyi eszközök szélesebb körét foglalja magába az M2 és az M3 pénzaggregátum.
Monetáris bázis jelentése
A monetáris bázis a készpénzállomány és a jegybankoknál kereskedelmi bankok által elhelyezett tartalékbetétek állományának, valamint az egy napra szóló betétek állományának az összege. Jegybankpénznek is szokás nevezni.
A tartalékráta és a pénzmultiplikátor kapcsolata
A tartalékráta a kereskedelmi bankok által a jegybanknál tartott betétek aránya. Alapvető hatással van a jegybankok által a kereskedelmi bankok számára kötelezően meghatározott passzívák után képezendő tartalékok aránya. A kötelező tartalékráta csak a kereskedelmi bankok által maximálisan teremthető pénzmennyiségét szabhatja meg. Azonban a kereskedelmi bankok nem használják ki minden esetben a kötelező tartalékráta által biztosított pénzteremtési lehetőségeket. A kereskedelmi bankok hitelezése ugyanis inkább a gazdaság aktuális állapotához igazodnak mintsem a jegybank által meghatározott tartalék szintekhez. Ha éppen alacsony a hitelkereslet a gazdasági szereplők körében, akkor a kereskedelmi bankok is nagyobb tartalékokat képeznek. A tartalékráta így megadható a kereskedelmi bankoknál elhelyezett betétek és a bankok által a jegybanknál elhelyezett tartalékbetétek arányával.