A piaci kapitalizáció megmutatja, hogy a vállalat egy adott pillanatban mennyit ér a tőzsdén a piac árazása alapján.
A közkézhányad pedig arról ad információt, hogy a vállalat részvényei milyen arányban vannak nagy és kisbefektetők kezében.
Piaci kapitalizáció jelentése
Értéke megkapható a vállalat kinnlevő részvényeinek darabszámának és az adott pillanatban elérhető részvényárfolyamnak a szorzatával. A közkézhányad a vállalat által kibocsátott összes részvény azon része, amely 5 százalékánál kisebb részesedéssel rendelkező befektetők tulajdonában van.
A piaci kapitalizáció és közkézhányad gyakran használt mutatók, amelyek segíthetik az elemzőket és befektetőket a vállalatok értékelésében. A vállalatok piaci kapitalizációját először az IPO-t, vagyis a tőzsdei bevezetést megelőzően számítják ki, ami meghatározza a kibocsátott részvények számát és azok kibocsátási árát. A kibocsátás után a részvényárfolyam emelkedése vagy esése hatására változhat, hiszen ilyenkor a részvények darabszáma már állandó. Piaci kapitalizáció alapján három fő kategóriába sorolhatók a vállalatok:
- Large-cap: nagy kapitalizációjú vállalatok jellemzően 10 milliárd dollárnál nagyobb piaci kapitalizációval rendelkeznek
- Mid-cap: közepes kapitalizációjú vállalatok jellemzően 2 milliárd és 10 milliárd dollár közötti piaci kapitalizációval rendelkeznek
- Small-cap: kis kapitalizációjú vállalatok jellemzően 2 milliárd dollárnál kisebb piaci kapitalizációval rendelkeznek
A piaci kapitalizáció segíthet felmérni egy tőzsdén jegyzett vállalat méretét és akár kockázatosságát is. A nagy és közepes piaci kapitalizációval rendelkező vállalatok részvényei esetén jellemzően nagyobb a forgalom, vagyis likvidebbek, mint a kis kapitalizációjú vállalatok részvényei.
Közkézhányad jelentése
A közkézhányad szintén hasznos információkkal szolgálhat a vállalat részvényeivel kapcsolatban. A magas közkézhányaddal rendelkező vállalatok részvényeinél jellemzően kisebb az árfolyam hirtelen változásának a kockázata, mivel a részvények nagyobb része sok kisbefektető kezében összpontosul. Az alacsony közkézhányaddal rendelkező vállalatok esetében a részvények nagyobb része nagybefektetők kezében van, így az árfolyam az ő döntéseiknek van jobban kitéve.
