A portfólió pénzügyi befektetések összességét jelenti.
A szűkebb értelemben a befektető tulajdonában lévő értékpapírokat értjük alatta, amelyek lehetnek például részvények, kötvények, befektetési jegyek készpénz vagy egyéb instrumentumok is, viszont tágabb értelemben az olyan vagyonelemek és eszközök is a befektetési portfólió részei lehetnek, mint az ingatlanok vagy műalkotások.
A portfólió kezelése
A portfóliók közös tulajdonsága, hogy mind egy bizonyos befektetési cél elérése érdekében jönnek létre. A portfóliók létrehozása és kezelése során figyelembe kell venni a befektetők kockázattűrő képességét, hozamelvárásait és a befektetési időtávot is. E szempontok alapján meghatározható, hogy milyen eszközökbe, milyen arányban ajánlott befektetni, hogy az megfeleljen a befektető elvárásainak. A befektetők kezelhetik a befektetéseiket, vagyis portfóliójukat saját maguk is, de akár pénzügyi tanácsadókra és szakértőkre is bízhatják a menedzselését.
A portfóliókezelés fontos eleme lehet a diverzifikáció. A megfelelő eszközallokáció kialakítása révén a kockázatok csökkenthetők. A diverzifikáció célja, hogy a portfólión belül olyan befektetési eszközök, értékpapírok szerepeljenek, amiket eltérő módon érintenek a különböző gazdasági hatások, így az egyedi kockázatok jelentősége csökkenthető. Így például diverzifikációnak tekinthető, ha egy portfólióban, nem csak részvények, hanem kötvények vagy más eszközök is szerepelnek. Egy másik példa, ha egy részvényekből álló portfólión belül az egyedi részvények különböző szektorokból és régiókból vannak összeválogatva.
A portfóliók típusai
A portfóliók megkülönböztethetők egymástól kockázatosság, hozam és eszközallokáció szempontjából. A különböző összetételű portfóliók más-más befektetési célok elérése alkalmasak és a bennük található eszközök alapvetően meghatározzák a befektetések kockázatosságát és az elvárható hozamokat is
Az agresszív portfóliókban jellemzően a kockázatosabb, nagy növekedési potenciállal rendelkező magas bétájú részvények vannak túlsúlyban. Egy részvény bétája a részvény kockázatosságát, volatilitását (szórását) mutatja meg az általános piaci kockázathoz viszonyítva. Minél nagyobb egy részvény bétája, annál nagyobb mozgások figyelhetők meg az adott részvény árfolyamában a teljes piachoz viszonyítva. Az agresszív portfóliók célja a minél nagyobb hozam elérése lehetőleg rövidebb időtávon, így a befektetők magas kockázatot vállalnak ebben az esetben.
A defenzív portfóliók jellemzően alacsony bétájú részvényekből állnak. Elemei kisebb kockázattal rendelkező szektorokból vannak összeválogatva, amelyeket kevésbé érintenek súlyosan a gazdaság változásai. A befektetési portfóliók kockázata sosem csökkenthető nullára még diverzifikáció alkalmazásával sem. A megfelelő értékpapírok kiválasztásával azonban a kockázat mérsékelhető, a defenzív portfóliók célja pedig pontosan ez.
A jövedelem fókuszú portfóliók olyan értékpapírokat tartalmaznak, amelyek a befektetésen keresztül elért lehetséges tőkenövekedésen felül rendszeres jövedelmet is biztosítanak a befektetők számára. Egyik csoportja az osztalék portfólió, amely olyan stabilan működő vállalatok részvényeit tartalmazza, amelyek rendszeresen fizetnek osztalékot. A jövedelem fókuszú portfóliók elemei lehetnek még egyéb magas hozamú értékpapírok és akár különböző ingatlan befektetések is, amelyek cash flow-t generálnak.
Megkülönböztethetünk még spekulatív portfóliókat, amelyek gyakran frissen bevezettet vagy alacsony piaci kapitalizációval rendelkező, kevésbé ismert részvényekből állnak, amelyeknél a befektetők valamilyen jövőbeli pozitív, részvényárfolyamra ható esemény bekövetkezését valószínűsítik.
A gyakorlatban sok esetben a felsorolt portfólió típusok valamilyen kombinációját is alkalmazzák a befektetők és portfóliómenedzserek. Így úgynevezett hibrid portfóliókat hoznak létre. A megfelelő portfólió alkotása során minden esetben a befektetők a kockázattűrése, hozamelvárása és tervezett befektetési időtávja a döntő tényezők, amelyek meghatározzák a befektetési stratégiát és a portfóliók összetételét.