Privatizáció

A privatizáció az a folyamat, amikor az állami tulajdonú vagyon magánkézbe kerül.

Emellett privatizációnak tekinthető az a folyamat is, amikor a tőzsdén jegyzett vállalat nyilvánosan kereskedhető részvényeit kivezetik a tőzsdéről és magánkézbe kerül a vállalat összes részvénye. Az előbbit állami privatizációnak, míg utóbbit vállalati privatizációnak nevezzük.

Állami és magán szektor

A privatizáció értelmezéséhez érdemes két részre osztani a gazdaságot. Az egyik rész az úgynevezett állami szektor, ahol az állam által tulajdonolt vállalatok gazdálkodnak, termelnek és nyújtanak szolgáltatást. Általánosságban állami szektornak tekinthető az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem, a mezőgazdaság és az energiaszektor. Az állami szektorban tevékenykedő vállatoknak az elsődleges célja a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítése nem pedig a profitszerzés. Az állami vállatok így elsősorban nem a piacon elért forrásokból vagy megtermelt profitból finanszírozzák működésüket, hanem az állami költségvetésből.

A másik rész pedig a magánszektor, ahol a piaci alapon működő, magánszemélyek tulajdonában lévő, egymással versenyző vállalatok gazdálkodnak. A magánszektorban a vállatok jellemzően profitorientáltak. Céljukat – a profitszerzést és annak növelését – jellemzően folyamatos kutatással és fejlesztéssel, valamint a hatékonyság növelésével próbálják elérni.

Állami privatizáció

Az állami privatizáció az a folyamat, amikor egy tisztán állami tulajdonú vállalat magánkézbe kerül és a magánszektorban az állami költségvetés támogatása nélkül kezd el működni. Az állami privatizáció számos okból kifolyólag megvalósulhat. A két leginkább elterjedt ok az állami költségcsökkentés és a hatékonyság növelése. Az előbbi azért lényeges szempont, mert az állami költségvetés jelentős részét tehetik ki az állami vállalatokhoz jutatott források, támogatások. Magyarországon a rendszerváltás idején számos olyan állami tulajdonú cég került magánkézbe, amelyek a nyugati gazdaságokban alapvetően a magánszektorban tevékenykedtek, de az államtól való elszakadás után is működőképesek maradtak.

A hatékonyság növelése pedig azért lényeges érv a privatizáció mellett, mivel az állami tulajdon és források révén az állami vállalatoknak nincs profitkényszere. Ezáltal hatékonyságra sem kell feltétlenül törekedniük. Ezzel szemben a magántulajdonú vállalatok piacon megszerzett profitból élnek és a folyamatos versenyhelyzet miatt kénytelenek hatékonyan működni és folyamatosan fejleszteni a termékeiket és szolgáltatásokat. Így tudják elérni a fogyasztók minél szélesebb körét.

Az állami privatizáció hátrányai

Az állami cégek privatizációja mellett számos érv állhat, viszont nem minden esetben vezet megoldásra a magán szektorba való átsorolás. Egyrészt azért, mert az állami szektornak vannak olyan területei, amiket nehezen vagy nem teljesen lehet privatizálni, ugyanis a versenyhelyzet miatt például a társadalom szegényebb rétegei nem tudnák igénybe venni az adott alapvető szolgáltatást, például az egészségügyet, vagy az oktatást. Másrészt pedig a természetes monopóliumoknál értelmét vesztené a privatizáció, mivel az olyan területeken, mint a például a közművek vagy infrastruktúra üzemeltetése nehezen tud kialakulni versenyhelyzet és magas szabályozottságra, ellenőrzésre van szükség, amit az állam feladata ellátni.

Vállalati privatizáció

A privatizáció egy speciális formája, amikor a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeit kivezetik a tőzsdéről és a cég részvényei magánkézbe kerülnek. Habár a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényei is jellemzően magánkézben vannak és szabadon lehet velük kereskedni, a tőzsdéről kivonult cégek tulajdonosai egy zárt kört alkotnak és már nem feltétlen van lehetősége bárkinek tulajdonrészt szerezni a vállalatban. A vállalati privatizáció jellemzően felvásárlások vagy egyesülések során szokott végbemenni. Az egyik legfőbb érv a vállalati privatizáció mellett a tőzsdén való jelenlétből fakadó adminisztrációs teher és szabályozói megfelelés enyhítése.