PSD1

A PSD1 (Payment Services Directive 1) az Európai Unió által 2009-ben elfogadott és hatályba lépett pénzforgalmi irányelv. Célja az egységes pénzforgalmi piac megteremtése az Európai Unión belül, a szereplők közötti verseny ösztönzése, a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javítása és a fogyasztók védelme.

Miért volt szükség PSD1-re?

Az Európai Unió tagországai jellemzően egyedi pénzforgalmi szabályozási rendszerekkel rendelkeztek, így szükség volt a harmonizációra és államokon átívelő jogi keretrendszer megalkotására, amely biztosítani tudja, hogy a tagországok piacai és a közöttük történő pénzforgalmi műveletek egységesen és hatékonyan működjenek.

Az általa hozott változások

Az első pénzforgalmi irányelv egy új szabályzói keret- és fogalomrendszert hozott létre. Ennek köszönhetően megjelenhettek a piacon az olyan pénzforgalmi szolgáltatók, akik nem rendelkeztek banki háttérrel. A PSD1 bevezetése előtt ugyanis kizárólag a bankok és hitelintézetek nyújthattak pénzforgalmi szolgáltatásokat.

A PSD1 alapján pénzforgalmi szolgáltatásnak számít a fizetési számlára történő befizetések, átutalási megbízások teljesítése, a fizetési számláról történő beszedés, a készpénzátutalás, a fizetési eszközök kibocsátása vagy elfogadása és a digitális fizetési műveletek teljesítése is.

Ezen változások hatására számos innovatív pénzügyi szolgáltatást nyújtó cég, vagyis fintech vállalat lépett a piacra. A fintech cégek valamilyen technológia újításon keresztül biztosítanak magasabb minőségű vagy alacsonyabb díjazású pénzforgalmi szolgáltatást a hagyományos, inkumbens szolgáltatóknál. A PSD1 alapján az engedélyezett pénzforgalmi szolgáltatóknak hozzáférést kell biztosítani a fizetési rendszerekhez. Így a szabályozás ezen cégek piacra lépését is megkönnyíti, ezzel ösztönözve a versenyt és javítva a szolgáltatások minőségét.

A szabály középpontjában a fogyasztók állnak. Végső soron a jogi rendelkezések, előírások mind azt szolgálják, hogy az ügyfelek megbízható és jó minőségű szolgáltatásokat tudjanak igénybe venni. Az irányelv kötelezővé teszi a fogyasztók teljes körű tájékoztatását a fizetési műveletek menetéről és a szolgáltatások díjszabásáról is, így biztosítva az átláthatóságot.