Referenciakamat

referenciakamat egy a nyilvánosság számára hozzáférhető irányadó kamatláb, amelyhez a legtöbb hitel kamatát kötik. A referenciakamatot nem maga a bank határozza meg, hanem a pénzpiac alakulása, így az tükrözi a gazdaság változásait.

A referenciakamat és a hitelkamat 

Hitelek árazásakor a bankok a referenciakamatot használják kiindulópontként. A hitelkamat jellemzően két részből áll:  

  • Referenciakamat (A gazdasági környezettel együtt változó rész). 
  • Kamatfelár (A banki prémium, a legtöbb esetben fix rész). 

Működése a gyakorlatban 

A legtöbb hitel, különösképp a vállalati hitelek esetében, a bank egy piaci kamatlábra építi rá a saját felárát. A hitelkamat felépítése lehet például 3 havi BUBOR + 3 százalékpont kamatfelár. Ezáltal a referenciakamatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a gazdaságban, hiszen befolyásolják a hitelezést, befektetéseket, illetve a monetáris politikát is.  

A referenciakamatot több tényező határozza meg: a jegybanki alapkamat, az infláció, a gazdasági növekedés vagy recesszió, illetve a pénzpiaci kereslet és kínálat. A jegybank tehát az alapkamattal ellentétben nem közvetlenül határozza meg a referenciakamatot, de képes azt erősen befolyásolni.  

A legfontosabb referenciakamatok 

  • BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) a magyar bankközi kamatláb, amely megmutatja, hogy milyen kamaton hiteleznek a bankok egymásnak forintban. 1996-os létrejöttétől kezdve elsősorban referenciakamat szerepet tölt be, de másodlagos feladata a bankközi folyamatok átláthatóságának javítása.  
  • BIRS (Budapesti Kamatswap Ügyletek/Budapest Interest Rate Swap) szintén egy magyar referenciakamat, azonban ez a hosszabb távú (éven túli) ügyletekre vonatkozik. Azt mutatja meg, hogy a kereskedelmi bankok milyen kamatszint mellett biztosítanak egymásnak forintforrásokat, illetve kötnek kamatswap-ügyleteket. A BIRS a piaci finanszírozási költségeket tükrözi, mivel értékét a bankközi piacon jegyzett kamatok alapján határozzák meg.  
  • Az EURIBOR (Euro Interbank Offered Rate) a BUBOR-hoz hasonlóan egy bankközi referenciakamat, ezt azonban az eurozónában alkalmazzák, így euróban nyújtott hitelekre vonatkozik. Az értékét naponta határozzák meg több bank ajánlatai alapján, különböző futamidőkre.  
  • LIBOR (London Interbank Offered Rate) korábban globális szinten használt referenciakamat volt, amely megmutatta, hogy a legnagyobb bankok milyen kamaton nyújtottak egymásnak rövid lejáratú, fedezetlen hiteleket különböző devizákban (például USD, EUR, GBP). Ez a referenciakamat manipulációs botrányok miatt 2023 nyarán megszűnt, a helyét pedig olyan tranzakcióalapú mutatók vették át, mint például a SOFR (Secured Overnight Financing Rate). Az ilyen tranzakcióalapú mutatók előnye, hogy nem becsléseken alapulnak, így objektívebbek, transzparensebbek, stabilabbak és nehezebb őket manipulálni.  

Miért fontos a referenciakamat? 

A mutató szerepe különösen a változó kamatozású hiteleknél kritikus, hiszen a kamatemelkedéssel nő a törlesztőrészlet, ellenkező esetben pedig csökken. Részben ezért váltak a pénzügyi válságok után népszerűbbé a fix kamatozású hitelek, ahol ez a kockázat nincs jelen.  

Szerepe ezen felül kiterjed a kötvényárazásra, derivatívákra, illetve a pénzügyi eszközök értékelésére is, ezáltal kulcsfontosságú szerepe van a monetáris politika közvetítésében.  

A díj mellett milyen tulajdonságok mentén különböztethetők meg a vagyonkezelési szolgáltatások? Olvassa el a témában készült cikkünket is!