A részvény egy olyan értékpapír, amely a kibocsájtó vállalatban szerzett tulajdonjogot testesíti meg a befektető számára.
Részvény fogalma
A részvények lejárat nélküli értékpapírok, amelyeket az adott vállalat tőzsdei bevezetését követően a tőzsde által biztosított másodlagos piacon lehet adni vagy venni. A tulajdonosi jogviszony miatt a részvények magasabb kockázatot hordoznak, mint a hitelviszonyt megtestesítő kötvények, azonban historikusan megtérülésük is jóval magasabb a kötvényeknél.
A részvény és a tulajdonjog
A részvények a kibocsájtó vállalat tulajdonrészeit megtestesítő értékpapírok. A részvényes tulajdonrészét az általa birtokolt részvények mennyiségének és az összesen forgalomban lévő részvény mennyiségének hányadosa határozza meg. Például, amennyiben egy vállalatnak összesen 100 ezer részvénye van forgalomban, és mi ebből ezer darabbal rendelkezünk, úgy a részesedésünk a vállalat értékének 1 százaléka.
Fontos megjegyezni, hogy a részvényesi struktúra megszületésével a vállalat és a részvényesek közötti felelősség és tulajdonjog elhatárolódott egymástól. A vállalat a hivatalos tulajdonosa saját eszközeinek, így a részvényesek azokkal direkt módon nem rendelkezhetnek. Továbbá, a részvényes felelőssége korlátolt, vagyis saját vagyonával és eszközeivel nem felel a vállalat kötelezettségeiért.
A részvény által szerzett résztulajdon annak mértékével megegyező módon szavazati jogot biztosít a részvényes számára az éves közgyűléseken. Többek között ezen közgyűléseken választják ki a részvényesek a vállalatot vezető és felügyelő testületet, valamint ilyenkor szavaznak a kifizetendő osztalékról is. A részvényes szintén a résztulajdon arányában válik jogosulttá a vállalat által fizetett osztalék egy részére. A vállalat likvidálása esetén szintén a résztulajdon hányadában leszünk jogosultak a felszámolt vállalati érték egy részére.
A részvények kibocsátása, kereskedelme, és visszaváltása
A részvények elsődleges kibocsájtása során az adott vállalat friss tőkét képes bevonni, amelyet ezt követően használhat növekedésre, meglévő kötelezettségei kiegyenlítésére, vagy likviditásképzésre. Elsődleges kibocsátás esetén (úgynevezett IPO, az angol Initial Public Offering szavakból) a forgalomban lévő részvények száma növekszik, amely hatással lehet a meglévő részvényesek tulajdonrészére.
Miután a kibocsájtott részvények lejárat nélküli értékpapírok, ezért a befektetési kedvet ösztönözve a részvényekkel másodlagos piacokon tud kereskedni a részvényes. Legtöbb esetben ez a vállalati részvény tőzsdei bevezetését jelenti, ahol a másodlagos piacként szolgáló tőzsdén egy ahhoz hozzáférő brókercégen keresztül kereskedhetünk értékpapírunkkal.
Habár a részvényeknek nincs előre meghatározott lejárata, a kibocsájtó vállalat dönthet saját részvényeinek visszavásárlása mellett. Ilyenkor a vállalat a másodlagos piacon tesz vételi ajánlatot a részvényekre. Az osztalékfizetésen felül a visszavásárlás a részvényesi források visszafizetésének másik fő formája.
Elsőbbségi részvények
A hagyományos, hivatalosan törzsrészvénynek nevezett részvények mellett a vállalat bocsájthat ki úgynevezett elsőbbségi részvényeket is. Ahogy nevük is sugallja, osztalékkifizetéseknél, vagy a cég felszámolása során ezek a részvények elsőbbséget élveznek a kifizetéseknél.
Szeretne többet tudni a részvények ezen kategóriájáról? Olvassa az elsőbbségi részvényekről szóló cikkünket is!
Részvények és kockázat
Miután a részvényesek a legelsők a veszteségek elkönyvelésében és legutolsók a vállalati nyereségek realizálásában (a hitelezők és egyéb finanszírozók után kerülnek kifizetésre), valamint a hozam mindig az aktuális pénzügyi év függvényében változik, a részvényesi pozíció természetéből fakadóan magasabb kockázattal jár. Ennek megfelelően a részvények kockázati prémiumot fizetnek a kötvényesi hozam felett, amely történelmileg, a vállalati csődöket is figyelembe véve, magasabb megtérülést hozott a befektetőknek.