A sharing economy egy új gazdasági szegmensre utaló kifejezés, melyben a megosztáson alapuló üzleti modell a meghatározó. A fogalmat magyarul közösségi gazdaság néven is szokták emlegetni.
A gazdasági modell szerint a termelők és a fogyasztók egyenrangúak, nem válnak el élesen egymástól. A termelők az eredeti megközelítés szerint kihasználatlan eszközeiket – mint autó, lakás, szerszám – mások rendelkezésére bocsátják. A tulajdonosok így kiegészítő jövedelemre tesznek szert, a fogyasztók pedig olcsóbban férnek hozzá eszközökhöz és szolgáltatásokhoz.
A gazdasági tevékenység alapját online platformok jelentik. A platformokon keresztül talál egymásra a kereslet és a kínálat és segítségükkel tranzaktálnak a résztvevők. A gazdasági kapcsolatok rövid távúak.
Kialakulásának okai
A megosztáson alapuló gazdaság alapját azon felismerés jelentette, mely szerint a meglévő erőforrások sok esetben alacsony hatékonysággal hasznosulnak. Az emberek rengeteg még jó élelmiszert dobnak ki, autóikat a nap nagyon kis részében használják, vagy éppen sok esetben lakásuk rendelkezik olyan szobával, melyet nem használnak. Az ilyen tétlen eszközök mások számára fontos értékkel bírhatnak. Ezen elv alapján tehát a közösségi gazdaság részeként a közösség tagjai megosztják kihasználatlan erőforrásaikat egymással.
Fellendülése a 2008-as válság utánra tehető, amiben több tényező együttes hatása azonosítható. Ezek közé tartozik az okostelefonok megjelenése és elterjedése, mely nagyban segítette a közösségi gazdaság alapjául szolgáló platformok elterjedését. A válság következtében az emberek pénztárcája is beszűkült. A tulajdonosok számára kedvezőnek mutatkozott, hogy kihasználatlan eszközeik kiadásából, illetve értékesítéséből kiegészítő jövedelemre tehettek szert. A fogyasztók sokszor olcsóbb hozzáférést nyertek a sharing economy által, ami a beszűkült anyagi lehetőségek idején fokozott figyelmet kapott. Továbbá nem elhanyagolható a Z-generációs fiatalok mind fontosabb fogyasztói szegmenssé válása. A generáció számára felértékelődött a hozzáférés, illetve ezzel együtt kevésbé vált szükségesség a saját tulajdon. A közösségi gazdaság pedig pont ezen hozzáférést tette olcsón és könnyen elérhetővé platformokon keresztül.
A sharing economy előnyei
- Olcsóbban elérhető áruk és szolgáltatások.
- A kiegészítő jövedelem elérhetősége az áruk és szolgáltatások kínálói számára.
- Új gazdasági szegmens felépülése. Ennek következtében új elérhető lehetőségek a lakosság számára.
- Erősebb közösségi kötelékeket, jobban kapcsolt közösségeket hoz létre.
- A természet terhelése is csökkenthető a kihasználatlanság csökkentése által.
A sharing economy hátrányai
- Minőségbiztonsági aggodalmak: A fogyasztás során a fogyasztóvédelmi biztosítékok nem állnak megfelelően rendelkezésre.
- Garanciális problémák: A fogyasztás során sérülhetnek a megosztott eszközök, ezen esetekben garanciális, illetve felelősségi problémák léphetnek fel.
- Alkalmazkodási kötelezettségek. A sharing economy során magánszemélyek kínálják áruikat és szolgáltatásaikat, ilyen esetben egyénenként eltérő igényekhez szükséges alkalmazkodni fogyasztói oldalról is.
- Az eltérő szabályozottsági szint következtében torzíthatják a piacukat, melyen tevékenykednek.
Milyen terülteken alkalmazzák?
A sharing economy manapság egy kiterjedt gazdasági területként értelmezhető.
- A tőkepiacok helyén megjelent a személyközi hitelezés, ahol magánszemélyek hitelezhetnek egy platformon keresztül magánszemélyek részére.
- Projektek megvalósításához, vállalatok beindításához vannak, akik közösségi finanszírozás útján jutnak hozzá a szükséges tőkéhez.
- Kirándulás során, vagy nyaraláskor hatásukat sokan platformokon kínált magán-szálláshelyeken töltik.
- Saját autó helyett terjed a közösségi autómegosztás. Hosszabb távú utazások során sokan megosztják autójukat másokkal.
A sharing economy kritikája
A megosztáson alapuló gazdaságot különféle kritikákkal szokták illetni. Diszruptív üzleti modellük által gyakori, hogy megkerülik a szabályozói kereteket. Előnyük gyakran a meg nem fizetett adókból, a be nem tartott előírásokból származik. Annak következtében, hogy a szabályozó általában le van maradva a platformok által életre hívott gazdasági rendszerhez képest, így maga a sharing economy gyakran jogi szürke zónának tekinthető.
A szabályozatlanság miatt fordulhat elő az is, hogy a fogyasztóvédelem, illetve a termékek és szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása, esetleg a nem megfelelő minőség szankcionálása korlátozottan megoldott. Hasonlóan problémás a fogyasztók által okozott esetleges károk rendezésének kérdése is.
Sokak szerint a megosztáson alapuló gazdaság ma már gyakran nem eredeti funkcióját tölti be, sok esetben nem kiegészítő jövedelemként jelenik meg a személyek számára. Sokan munkaviszony, illetve vállalkozás szerűen vesznek részt a kínálat fenntartásában.