A számlapénz, egy a számlavezető bank által végrehajtott jóváírás a számlatulajdonos bankszámláján. Egyszerre jelképezi a számlatulajdonos bankkal szembeni követelését és a bank részéről a tartozás elismerését.
Manapság az összpénzmennyiség jelentős része számlapénz.
Mi a pénz?
A történelem során számos különböző vagyontárgy töltött be pénz funkciót, így a pénz elsősorban nem megjelenési formája vagy fizikai tulajdonságai alapján határozható meg, hanem funkciója alapján. Pénznek azon jószágok minősülnek, amelyek a pénz gazdasági és jogi szerepeit töltik be. Pénzformák kezdetben reál jószágok voltak, majd átalakultak a reáljószágokra vonatkozó követeléssekké. Később belső értékkel nem rendelkező papírpénzé alakultak, végül megjelentek a digitális számlapénzek is.
A modern pénznek három formája van: készpénz, számlapénz és jegybanki számlapénz. A számlapénzt szokás kereskedelmi banki pénznek, a készpénzt és a jegybanki számlapénzt jegybanki pénznek nevezni.
A gazdaságban a legtöbb pénz számlapénzként van jelen, a készpénz mennyisége eltörpül mellette. A legtöbb országban a számlapénz több mint 90 százaléka az összpénzmennyiségnek. A legtöbb tranzakció is számlapénzen keresztül történik. A forgalomban levő pénz nagy részét nem az állam, nem a jegybank, hanem a privát bakszektor hozza létre.
A pénz funkciói
Közgazdasági szempontból olyan eszköz tekinthető pénznek, amely rendelkezik az alábbi funkciókkal:
- Csere/forgalmi eszköz: az árucserét közvetíti, tulajdonosai nem önmagért birtokolják, hanem mert szeretnék átváltani majd valamire. A második világháborúban pénz hiányában például a cigaretta vált csereeszközzé, még azok is kereskedtek vele, akik amúgy nem dohányoztak.
- Értékmérő, elszámolási egység: Az áruk értéke benne fejeződik ki, könnyedén meghatározható, hogy hány egységet adjunk belőle egy termékért vagy szolgáltatásért
- Értékmegőrző: Azonos mennyiségű pénzért holnap is közel azonos értékű árú vehető, mint ma. A manapság legtöbb országban használatos fiat valuták esetében persze beszélhetünk valamilyen mértékű inflációról, ám az ebből fakadó értékvesztést a bankrendszer kamatokkal képes ellensúlyozni.
- Fizetési eszköz: olyan tranzakciók közvetítésére is alkalmas, ahol nem zajlik le reáljavak cseréje, ilyen lehet például a hitelfelvétel.
A modern kor hitelpénzrendszere
A ma használatos jegybankpénzen nyugvó pénzformák egyszerre fejezik ki valakinek a tartozását és egy másik félnek a fennálló követelését. Ez a valaki lehet egy személy, egy vállalat, egy bank vagy maga az állam is. A mai gazdaság mögött tehát egy bonyolult tartozik-követel hálózat húzódik meg.
- A jegybank, készpénzen keresztül tartozik a lakosságnak,
- jegybank számlapénzen keresztül pedig a kereskedelmi bankoknak.
- A kereskedelmi bankok számlapénzen keresztül tartoznak a lakosságnak,
- jegybanki tartalékaik által pedig követelésük van a jegybankkal szemben.
Egy zárt gazdaságban vagy globálisan tekintve a pénzügyi eszközök összmennyisége mindig egyenlő a pénzügyi tartozások mennyiségével. Tehát ha a világon mindenki egyberakná pénzügyi eszközeit és tartozásait, akkor ezek kiegyenlítenék egymást.
A pénz – mely a hozzá fűzött bizalom nélkül működésképtelen – hivatott megoldani ezt a bonyolult tartozik és követel rendszert. Sokáig a bizalmat a pénz nemesfémre átválthatósága tartotta fenn.
Fiat pénz, készpénz
A 20. században ugyanakkor a pénz szakított a nemesfémekkel és általánosan elterjedté vált a fedezet nélküli pénz, melyet fiat pénznek nevezünk. Ennek a pénzformának az értéke már nem kötött sem nemesfémhez, sem egyéb vagyontárgyhoz. A fiat pénz fedezete saját maga, vagyis egy tízezrest egy másik tízezresre lehet beváltani.
A jegybank biztosítja számunkra a bankjegyeink értékét, vagyis a jegybank egy tízezresünkért tartozik nekünk egy tízezres értékével megegyező pénzzel. Ha például új bankjegy nyomása miatt érvénytelenné válna a tízezresünk, a jegybank köteles beváltania nekünk azt egy újonnan nyomtatott tízezresre. Emellett a fiat pénz működőképessége a gazdaság és a bankrendszer stabilitásba vetett általános bizalom miatt működik.
A fiat pénz jegybanki számlapénzből és készpénzből áll, utóbbit túlnyomórészt a fogyasztók birtokolják, kis mennyisségben pedig a kereskedelmi bankok, hogy fedezni tudják a készpénzfelvételt.
Számlapénz
A készpénz nagyon kis részét teszi ki az összpénzmennyiségnek. A maradék bankszámlapénzből áll. Biztonsági okokból a fogyasztók nem halmoznak fel sok készpénzt. Emellett a készpénz kamatot sem fizet, emiatt kevésbé vonzó más kamatozó eszközökhöz képest, mint például a bankszámlapénz.
Mikor egy személy készpénzét bankszámlapénzként helyezi be, akkor csupán követelést mozgat át a jegybanktól a kereskedelmi bank felé. A fogyasztók azért használnak bankszámlapénzt mert bíznak abban, hogy szükség esetén a kereskedelmi bank azt készpénzzé tudja váltani számukra. Tehát a számlapénz, egy a számlavezető bank által végrehajtott jóváírás a számlatulajdonos bankszámláján. Egyszerre jelképezi a számlatulajdonos bankkal szembeni követelését és a bank részéről a tartozás elismerését.
A modern gazdaságban gyakorta a számlapénz az alapvető pénzforma. Legtöbbször készpénz helyet bankszámlapénzként kapják az emberek jövedelmüket. Ahelyett, hogy készpénzre váltanák, számlapénzként használják értékmegőrzés céljából és csereszközként egyaránt. Ha a fogyasztó számláján keresztül fizet egy boltban, a számlatulajdonos bank csökkenti a fogyasztóval szembeni és növeli a bolttal szembeni kötelezettségét. Ezen tranzakció során a fogyasztó közvetlenül a számlapénzt használta ügylete lebonyolítására.
Számlapénzt a kereskedelmi bankok hoznak létre, nagyrészt hitelek nyújtásával. Egy új hitel jóváírása során az ügyfél bankszámláján a betét megnő, ezáltal új pénz teremtődik.
Jegybanki számlapénz
A jegybanki számlapénz alatt a kereskedelmi bankok követeléseit értjük a jegybankkal szemben. Ahogy a betétek hasznos pénzügyi eszközök a lakosság és a cégek számára, úgy a jegybanki számlapénz is egy hasznos pénzügyi csereeszköz a kereskedelmi bankok számára.
Ha két bank között tranzakcióra kerül sor, akkor a változás a kereskedelmi bankok jegybanki számlapénz egyenlegén érthető tetten, ahol a fogadó bank felé nő, az utaló bank felé csökken a jegybank kötelezettsége. A jegybank arról is biztosítja a kereskedelmi bankot, hogy a nála tárolt számlapénz bármikor igény alapján készpénzzé konvertálható, például abban az esetben, ha a megnövekedett lakossági készpénzfelvétel miatt a kereskedelmi banknak több készpénzre lenne szüksége.