A szén-dioxid kvóta a szén-dioxid kibocsátás csökkenése érdekében országonként vagy vállalatonként meghatározott korlátozás. A kvótákkal lehet kereskedni is, ezt kibocsátáskereskedelemnek nevezik.
A kibocsátott kvóták mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy kellően alacsonyak legyenek a globális felmelegedés hatásainak csökkentéséhez. Azonban a túl alacsony szint az üzleti költségek növelése révén gazdasági lassulást okozhat.
Mivel nem minden ország termel annyi szén-dioxidot, amennyi a kvóta által megengedett maximális határt elérné, lehetőségük van más országok számára a fennmaradó kvótájuk értékesítésére. A kvótákkal való kereskedés, azaz kibocsátáskereskedelem a kormányok szabályozó programjainak része lehet. A szén-dioxidon kívül más globális felmelegedést gyorsító kémiai anyagokra is alkalmazhatják. A kibocsátáskereskedelem a szénadó alternatív formája. Továbbá a kibocsátás csökkentése nem csak az extra költség elkerülését, de a fennmaradó kvóták értékesítése által többletprofitot is eredményez, erősebben ösztönözve ezzel a vállalatokat a zöld termelésre.
A kibocsátáskereskedelem lehetővé teszi a károsanyag-kibocsátás csökkentését. Ellene szól viszont, hogy hozzájárul a kőolaj, a szén és a földgáz árának emelkedéséhez is, ami a gazdaságra negatívan hat.
A szén-dioxid kvóta előnyei
A kibocsátáskereskedelem ösztönzőt jelent vállalatok számára a környezetbarát technológiákba való fektetésre, mivel további szén-dioxid kibocsátáshoz szükséges engedélyek megvásárlása többletköltséggel járna a vállalat számára.
A kibocsátáskereskedelem piaca nem szabályozott abban az értelemben, hogy nincsen külső döntéshozó, aki az árakról döntene. Így a kormányzatok és vállalatok a felesleges, szén-dioxid kibocsátásra szóló engedélyüket a legmagasabb ajánlatot tevő félnek adhatják el, ezáltal bevételhez jutva. Ez közvetetten az adófizetők számára is hasznos, hiszen ez a bevétel az általuk biztosított forrásokat egészíti ki.
A szén-dioxid kvóta hátrányai
A kibocsátáskereskedelem viszont azzal is járhat, hogy a túlkínálat esetén az alacsony árú, addig felhasználatlan kvóták olcsóbbá teszik a kibocsátással járó termelést. A legtöbb esetben a kibocsátási engedélyek, sőt, a kvóta túllépéséért kirótt bírságok összege jóval olcsóbb a zöld technológiákra való áttérés költségeinél.
Mivel nem szabályozott piacról van szó, a kibocsátásra szóló engedélyeket akár el is ajándékozhatják. Tehát bizonyos esetekben a vállalat költségmentesen növelheti a szén-dioxid kibocsátását.
Hogyan néz ki az Európai Unió kibocsátáskereskedelme?
Az Európai Unió a harmadik legnagyobb szén-dioxid kibocsátóként a világon elsőként hozott létre kibocsátáskereskedelmi piacot 2005-ben. Az Európai Unió tervei szerint 2050-re elérjük a zéró kibocsátást, amelyben a kibocsátáskereskedelemnek is fontos szerepet adnak.
Jelenleg 11 ezer körülire tehető azoknak az erőműveknek és gyáraknak a száma, amelyeket érint egy meghatározott szén-dioxid kibocsátási plafon. A fel nem használt kvótákkal a vállalatok aukciókon kereskedhetnek, egy egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi.