A technikai elemzés során az adott értékpapír vagy index árfolyam vagy volumen idősorainak segítségével készítenek előrejelzéseteket a befektetők.
A grafikonok vizsgálata elsősorban rövid távú trendek becslésére alkalmas. Fő eszközei a különböző típusú grafikonok, trendek, támaszok, ellenállások, alakzatok és mozgóátlagok. Egy önállóan és univerzálisan alkalmazható módszer, amely nem igényli a vállalatok fundamentumainak ismeretét. Segítségével a kereskedő kiválaszthatja vételi és eladási pontjait.
Alapjai több százéves múltra tekintenek vissza, már a korai tőzsdével foglalkozó művek között is megtaláljuk, például az 1688-as „Confusion of Confusions” című műben Joseph de la Vega-tól. A ma is népszerű japán gyertya módszer Homma Munehisa nevéhez fűződik, még a 18. századból.
A technikai elemzés azzal az előfeltevéssel él, hogy a kereskedők motivációi és viselkedése nem változnak, így a múltbéli eseményekből lehet következtetni a jövőre.
Az elemzés a célnak megfelelő grafikon kiválasztásával kezdődik. Emellett jellemzően a következő elemeket tartalmazza:
- Kereslet és kínálat felmérése
- Grafikon, minták figyelése
- Következtetések levonása a múltbéli árfolyammozgásokból
- Rövid távú elmozdulások előrejelzése
A technikai elemzés eszköztára
Egy technikai elemzés során több eszközt is használnak, leggyakrabban az alábbiak valamilyen kombinációját:
- Különböző típusú grafikonok (például japán gyertya, OHLC, vonal)
- Trendek
- Forgalom
- Támaszok, ellenállások
- Alakzatok (trendfordítós és trenderősítő alakzatok)
- Mozgóátlagok (leggyakoribb a 21, 50, 100 és 200 napos)
- Indikátorok (MACD, RSI)
Fundamentális elemzés
A másik fő elemzési típus a fundamentális elemzés. Célját tekintve megegyezik a technikai elemzéssel, azonban maga a módszer hosszabb befektetési időtávra épít, tehát jellemzően hosszabb távra tervező befektetők használják. A fundamentális elemzés a cég pénzügyi helyzetére fokuszál, az árfolyammozgások hátterére keresi a választ és olyan mutatókat vizsgál, melyek a cég jövőbeni eredményességét befolyásolják, mint például:
- a cég pénzügyi helyzete,
- hiteleinek mennyisége,
- profitjának, adósságának mértéke,
- az osztalék kilátásai,
- a makrogazdasági és iparági környezet.
Fontos különbség a két módszer között, hogy mind a technikai mind a fundamentális elemzés különböző forrásból származó adatokat és információt használ. Az elemzési módszerek kiegészíthetik egymást: a fundamentális elemzés a „mibe fektessek?” a technikai elemzés pedig a „mikor?” kérdésekre adhatja meg a választ elsősorban.
Szeretne többet tudni a fundamentális elemzésről? Olvassa el a témában készült cikkünket is!