Tőzsdeindex

A tőzsdeindex egy piac, vagy instrumentum alapvető mozgásáról folyamatosan tájékoztatást nyújtó mutató. Részvényeknél általában árfolyamindexről, kötvényeknél hozamindexről beszélhetünk.

Tőzsdeindex jelentése

A tőkepiaci indexek olyan mutatószámok, amelyek többféle befektetési eszköz (például egy részvény csoport, különböző kötvények vagy devizák) átlagos árváltozását mutatják. A tőzsdeindex pedig a valamelyik tőzsdén forgó részvényeknek, illetve általában azok közül csak a fontosabb vállalatok értékpapírjainak átlagos árváltozását mutatja. A tőzsdeindexből tehát valójában azt tudjuk leolvasni, hogy átlagosan hogyan teljesít egy adott piac, tőzsde.

Teljes hozam index

A teljes hozam index egy olyan részvényindex-típus, amely nyomon követi mind a tőkenyereséget, mind az esetleges pénzelosztásokat, például az osztalékokat vagy a kamatokat, amelyek az index összetevőihez vannak hozzárendelve. Az index teljes hozamának vizsgálata pontosabbá teszi az index teljesítményét a részvényesek számára azzal, hogy feltételezi, hogy az osztalékokat újra befektetik.

BUX index

A BUX index a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, amit a legnagyobb forgalmú részvényeinek aktuális árfolyamából képeznek (súlyozva a cégek nagyságával), ezáltal a BÉT-en zajló tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma. Értéke kereskedési időben pillanatról pillanatra változik.

BUMIX index

A BUMIX a Budapesti Értéktőzsde közepes és kis piaci kapitalizációjú vállalatainak részvényeinek árfolyamváltozását reprezentáló index. A BUX indexhez hasonlóan egy teljes hozam index, azaz az osztalékfizetés is beszámításra kerül. Csak olyan részvénysorozatok kerülhetnek bele, amelyek közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációja nem haladja meg a 125 milliárd forintot.

Külföldi tőzsdeindexek

A hazai tőzsde hangulatára meghatározó hatással van, hogy hogyan alakulnak a jelentősebb külföldi tőzsdék indexei. Ezek közül legfontosabbak: az USA piacán a DJIA, S&P500, NASDAQ, a Hong Kong-i a HANG SENG, a japán NIKKEI 225. Megemlíthető még Európában az angol FTSE, a német DAX és a francia CAC.

Tőzsdeindex számolása

A tőzsdeindexek számolásának az alapja rendszerint egy egyszerű vagy súlyozott átlagolás. Egy egyszerű példa: tegyük fel, hogy van A, B és C részvény, amelyek árai tegnap 7.000, 19.000 és 5.000 forint voltak. A mai árak 7.070, 19.000 és 5.100, vagyis az egyik felment egy százalékkal, a másik változatlan maradt, a harmadik részvény pedig két százalékkal drágult. Az átlagos árváltozás ekkor egyenlő súlyozás esetén (1+0+2)/3, azaz egy százalék lesz.

A valóságban többnyire nem három, hanem 20, 30, 50 vagy még több részvényt használnak a börzék vezető tőzsdeindexeinek számításánál. A legtöbb esetben a nagyobb tőzsdei értékű cégeket nagyobb, a kisebbeket kisebb súllyal veszik számba, azaz súlyozott átlagot számolnak. Az indexek egy részénél – BUX, DAX, S&P 500 – figyelembe veszik az osztalékfizetés hatását is. Ha egy cég osztalékot fizet, akkor azt úgy tekintik, mintha a befolyó pénzből is az adott részvény megvásárlására került volna sor.