A tranzakciós illetéket Magyarországon 2013. január 1-től kell fizetni. Az illetéket minden esetben a pénzügyi szolgáltatók (bankok, befektetési vállalkozások, stb.) fizetik be az államkasszába, azonban különböző formában ezt az intézmények igyekeznek beépíteni a szolgáltatásaik díjaiba.
Befektetési szempontból fontos, hogy tranzakciós illeték terheli az értékpapír-vásárlásokat, -tranzakciókat, de szintén fizetni kell az illetéket készpénzfelvétel (ATM, bankfiók, posta), készpénz be- és kifizetés, készpénzátutalás, pénzváltás, bankkártyás vásárlás, csoportos beszedés, banki átutalás, vállalatok fizetési kérelem elfogadásával történő átutalása, és a pénzügyi szolgáltatók jutalék- és díjbevételeinek felszámítása esetében is.
Mekkora a tranzakciós illeték?
Mértéke jelenleg 0,45 százalék, műveletenként maximum 20 000 forint. Az 50 000 forint alatti műveleteket az illeték nem terheli. Emellett a 20 000 forint feletti műveletek esetében csak a 20 000 forintot meghaladó részt terheli tranzakciós illeték. A fenti kedvezmények a magánszemélyek számára érhetőek el, a vállalkozói bankszámláról történő készpénzfelvétel vagy átutalás után nem.
A készpénz kifizetést magasabb, 0,9 százalékos illeték terheli, melynek nincs összegben meghatározott maximuma. A tranzakciós illetéket pénzügyi szolgáltatónk számítja fel automatikusan, melyet minden hónap 20. napjáig fizet be az államkasszába.
Tranzakciós illetéket a bankkártyás vásárlások után is fizetnek a pénzügyi intézmények, azonban ebben az esetben nincs százalékos mérték. Évente az érintéses fizetési funkcióval ellátott bankkártyáknál 500 forintot kell fizetni (Magyarországon szinte az összes kártya ilyen), más kártyáknál 800 forintot. Ezt a költséget a bankok jellemzően az éves kártyadíjba építik be.
2024. október 1-jétől fizetendő a kiegészítő tranzakciós illeték, amely a pénzváltásra vonatkozik. A jogszabály szerint, ha egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet 0,45 százalékkal magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli, 20 ezer forintos limit mellett (ennél magasabb nem lehet a díj).
Mikor mentesülünk a megfizetése alól?
Habár általánosságban a tranzakciós illeték a bankrendszeren és pénzügyi szolgáltatókon keresztül történő pénzmozgást terheli, a jogszabálynak megfelelően elsősorban a fogyasztás, illetve a fogadó fél számára bevételt jelentő pénzmozgások számítanak illetékkötelesnek. Az illeték természetét tekintve egyszerre progresszív és regresszív. A progresszív oldalon a 50 000 forintnál alacsonyabb tranzakciókat nem terheli illetékfizetési kötelezettség, így az alacsonyabb fogyasztási tételeket például nem érinti. Regresszív oldalon az illeték mértéke 20000 forintban lett maximalizálva. Így 4 444 444 forint feletti részt ugyancsak nem terheli illeték.
Továbbá, a jogszabály szerint az adott pénzügyi szolgáltatónál vezetett számláink közötti átvezetést, illetve a betétlekötést nem terheli tranzakciós illeték. Emellett a kincstári számláról történő utalás is mentességet élvez.
Végezetül, a hibásan teljesített fizetési műveleteket, beleértve az eredeti állapot helyreállítását, azaz a visszautalást sem terheli illetékfizetési kötelezettség.
Tranzakciós illeték gazdasági hatásai
A tranzakciós illeték 2013-as bevezetését követően sorra szűntek meg bankok által nyújtott zéró költségű számlák. Ennek megfelelően a lakossági bankszámlák száma is
konszolidálódott. Habár a készpénzes fizetésnek is vannak közgazdasági költségei (például készpénztartás biztonsága, a bankjegyek elhasználódása, nulla kamat), a banki csatornán történő fizetés drágítása racionálisan a készpénzes fizetési megoldások felé tereli a gazdasági szereplőket. Ennek egyik nagy hátránya a gazdaság szürkítése, mivel a készpénzes fizetést nehezebb nyomon követni. Emellett hátrányként említhető még a negatív hatás az ellenőrzött tőkepiacokra, hiszen az otthon tartott készpénzt nem lehet befektetni.
Az állam a jogszabály meghozatalakor igyekezett fellépni a nem kívánt mellékhatások ellen a készpénzfelvétel drágításával, amit 0,9 százalékos tranzakciós illeték terhel. A folyamatos banki illetékkötelezettséggel szemben viszont az egyszeri költségként betudható készpénzfelvételi illeték csupán lassítja a tartós készpénzállomány kiépülését.