Sok országban törvény kötelezi az politikai vezetőket, parlamenti képviselőket és különböző köztisztviselőket, hogy nyilatkozzanak saját és a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik vagyoni helyzetéről. A vagyonnyilatkozat-tétel célja az átláthatóság növelése, a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése.
Vagyonnyilatkozat Magyarországon
Magyarországon, mint Közép- és Kelet-Európában általában, a demokratizálódással együtt, az 1990-es években vezették be a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Korábban, a szocialista időszakban nem volt erre vonatkozó szabályozás.
Kiknek kötelező?
Magyarországon a 2007. évi CLII. Törvény rendelkezik a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos szabályokról, így az arra kötelezettek köréről is. A teljesség igénye nélkül nyilatkozatot kell tennie például a közjegyzőknek, államtitkároknak, ügyészeknek, kormánytisztviselőknek, és mindazoknak, akik állami vagy önkormányzati vagyonnal gazdálkodnak, vagy a közbeszerzési eljárás során a források felhasználását vizsgálják.
Mit foglal magában?
Az érintetteknek a saját és a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről kell nyilatkozniuk. Ide tartozik:
- Az összes beérkező jövedelem, és hogy ezek milyen tevékenységből származnak
- Ingatlantulajdon
- Járművek
- Védett műalkotások
- Értékpapírban és takarékbetétben elhelyezett megtakarítások
- Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások
- Gazdasági társaságban fennálló tisztségek vagy érdekeltségek
Nemzetközi szinten
Az amerikai Egyesült Államokban már az 1950-es években megjelentek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy a fontos vezetői pozíciókban állóknak nyilvános vagyonnyilatkozatokat kelljen tennie. 1969-ben 11 állam volt, amely nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi elvárásokat fogalmazott meg a köztisztviselők felé, majd a 70-es években egyre elterjedtebbé vált ez a gyakorlat. Végül a Watergate-ügy és más botrányok után, 1978-ban a Kongresszus elfogadta a máig hatályban lévő „Ethics in Government Act” című törvényt, amely szövetségi szinten egységesen részletes, és nyilvános pénzügyi nyilatkozattételre kötelezi a kormánytisztviselőket.
Nyugat-Európáról általánosságban elmondható, hogy a köztisztviselők kötelező vagyonnyilatkozat-tétele később vált bevett gyakorlattá. Kivételt képez ez alól Nagy-Britannia, ahol már 1889-ben is létezett egy, erről is szóló „Prevention of Corruption Act” című jogszabály.
A vagyonnyilatkozat, mint a korrupció megelőzésének eszköze egyre elismertebb és jelentősebb lett európai uniós szinten, és az EU-ba 2004-ben és 2007-ben belépő államok számára előírt csatlakozási követelmények kulcsfontosságú elemévé is vált. 2022-ben és 2023-ban az EU a tagállamainak összesen 19 javaslatot tett a jogalkotásra, hatékony végrehajtásra és ellenőrzésre vonatkozóan. Továbbá az OECD és az Európa Tanács által 1999-ben létrehozott Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) is megfogalmazott nemzetközi standardokat a vagyonnyilatkozatok kapcsán.
A díj mellett milyen tulajdonságok mentén különböztethetők meg a vagyonkezelési szolgáltatások? Olvassa el a témában készült cikkünket is!