A value investing, vagyis az értékalapú befektetés lényege, hogy eltérés van egy adott vállalkozás valós és piaci értéke között, a befektető pedig ezt az eltérést használja ki. Alapfeltevése, hogy a piac nem hatékonyan és nem a valós értékének megfelelően árazza be a részvényeket.
Az értékalapú befektető olyan részvényeket vásárol melynek piaci ára alacsonyabb, mint annak valós értéke. Ahhoz, hogy ezeket az értékeket a befektető meghatározza különböző (fundamentális) elemzéseket és kutatást végez.
Értékalapú részvények
Értékalapú részvények esetén a részvény piaci ára alacsonyabb, mint a belső értéke vagy a könyv szerinti értéke. Egy részvény belső értéke különböző komplex számítások által, valamint kvalitatív, kvantitatív és észlelési faktorok figyelembevételével határozható meg.
Fontos tehát látni, hogy a részvények ára nem tükrözi minden esetben hűen a vállalatok valós értékét. Egy részvény ára akkor is változhat, ha a cég értéke változatlan marad. Fontos látni, hogy az érték nem szubjektív dolog, az értékalapú befektető feltételezi, hogy a piac előbb utóbb felfedezi az adott vállalatban rejlő addicionális értéket.
Miért működik a value investing?
Az értékalapú befektetők szerint a piac hajlamos túlreagálni a különböző kedvező és kedvezőtlen híreket, ezáltal a vállalatok fundamentumaival ellentmondó árfolyamkilengéseket előidézve. Egy vállalat fundamentumai azok az alap kvantitatív és kvalitatív mutatók, melyek a cég gazdasági, pénzügyi jólétéről és értékéről szolgáltatnak információt.
Tehát ezen befektetési megközelítés alapgondolata viszonylag egyszerűen megfogható: ha ismered egy részvény vagy befektetési termék valós értéket és a tőzsde vagy a piac ennél alacsonyabban árazza be, nagy nyereségre tehetsz szert, ha ilyenkor vásárolsz belőlük. Egyszerű analógiával élve, ha ugyanazt a tévét akciósan vesszük meg pénzt spórolunk és ezáltal nagyobb értéket realizálunk. Természetesen a részvények ára és a jövőbeni változásaik nem olyan egyértelműek, mint egy tévé akciós időszaka. Tehát egy értékalapú befektető legnagyolóbb feladata, hogy megfelelő kutatómunkát végezzen és megtalálja azokat az részvényeket, amelyeket valós értékükhöz képest olcsóbban lehet megvenni.
Az értékalapú befektetők nem hisznek abban, hogy a piacok hatékonyan működnének. Állításuk szerint a piac felül- és aluláraz. Így a hipotézis miszerint a piac minden elérhető információt figyelembe véve úgy áraz, hogy az árak a vállalatok valós értékét tükrözi nem igaz.
A value investing múltja és legjelentősebb képviselői
Az értékalapú befektetések több tízéves múltra tekintenek vissza. A stratégia Benjamin Graham 1934-es Security Analysis című könyvével vált ismerté a nagyközönség előtt.
Talán a legismertebb értékalapú befektető Warren Buffett, de a sikeres értékalapú befektetők között találjuk továbbá Benjamin Grahamet, David Dodd-ot, Charlie Mungert, Seth Klarmant és Christopher Browne-t is.
Az értékalapú befektetések létjogosultsága és sikeressége vitatott közgazdász körökben, sokan nem ismerik el és csupán a véletlenhez, a szerencséhez és a megnövekedett kockázathoz kötik a sikerességüket. Ugyanakkor az 1990-es évekre statisztikai vizsgálatokkal is bizonyították a feltevések ellenkezőjét.
Vizsgált tényezők és használt mutatók
Az értékalapú befektetők különböző módszereket használnak a vállatok belső értékének megállapítására. Vizsgálják többek között a pénzügyi teljesítményt, a bevétel és a profit mértékét, a cash-flow-t, a márka értékét, az üzleti modellt, a versenyelőnyt.
Tipikus mutatók, melyet value investing során használni szoktak:
- A részvény könyv szerinti értékét viszonyítja a részvény árfolyamához.
- Ha a mutató kisebb mint 1, az azt jelenti, hogy a piaci ár alacsonyabb mint a könyv szerinti érték.
- Ha a mutató nagyobb mint 1, az azt jelenti, hogy a piaci ár magasabb, mint a könyv szerinti érték.
- Az egy részvényre jutó megtermelt nyereséget viszonyítja egy részvény árához
- Önmagában a P/E mutató nem szolgáltat sok információt.
- Információ tartalma a mutató változását leíró tendenciáknak, valamint a történelmi, a versenytárs és az iparági átlagokhoz viszonyított relatív értékeknek van.
Szabad cash flow mértéke
- A vállalat tevékenységeiből és bevételeiből származó készpénz mennyisége, a költségek levonása után.
Ezek mellett a mutatók mellett még számos mást is használnak. Nézik többek között a vállatok eladósodottságát, saját tőke arányát, értékesítések és bevételek növekedését.
Szeretné megismerni a részvények másik nagy csoportját is? Olvassa el a növekedési részvényekről írt cikkünket is!