A közgazdaságtanon belül a viselkedési közgazdaságtan egy viszonylag új, feltörekvő tudományterület, amelynek fő célja, hogy a közgazdaságtudomány ismereteit a pszichológia és egyéb társadalomtudományok tanaival ötvözve jobban megértse az emberek gazdasági döntéseit és adekvátabb előrejelzéseket és tanácsokat szolgáltasson.
A tudományterület legitimitását sokáig megkérdőjelezték és sok kritikát is kapott, ám az utóbbi időben magas népszerűségnek örvend. Elterjedtsége exponenciálisan növekszik: egyre több egyetemi képzés és a területtel foglalkozó cég és publikáció jelenik meg.
A tradicionális és a viselkedési közgazdaságtan emberképe
Felmerülhet a kérdés, hogy a klasszikus közgazdaságtan mellett miért is van szükség a viselkedési közgazdaságtanra? Először érdemes végig venni a neoklasszikus közgazdaságtan emberképének, a homo eoconomicus-nak a jellemzőit.
A homo eoconomicus egy
- tökéletesen racionális,
- folyamatosan optimalizáló,
- önérdekkövető,
- döntéseit nem torzító,
- lehetőségeihez mérten mindig a legjobb megoldást választó egyén.
A viselkedési közgazdaságtan szerint az emberek valós viselkedése nem egyezik meg a homo eoconomicus-szal, ezzel ellentétben az emberek:
- nem teljesen racionálisak,
- döntéseiket számos dolog, többek között érzelmeik, bizonytalanságuk befolyásolja,
- önérdekkövetésük nem merül ki csupán a pénzben és a haszonban,
- nincsenek minden esetben preferenciáik,
- gazdasági képességiek egyénenként különböznek.
A viselkedési közgazdaságan tehát megkérdőjelezi, sőt megcáfolja a klasszikus közgazdaságtan emberképét, állítása szerint az emberek nem robotok, hanem emberi jellemzőkkel rendelkező lények, tehát viselkedésüket is ekképp érdemes tanulmányozni. Az emberek hibáznak és nem tökéletesek, impulzívak, sokszor érzelmeik alapján döntenek, továbbá a környezetük és az őket körülvevő dolgok is befolyásolják őket.
A viselkedési közgazdaságtan fókusza
Bár a klasszikus közgazdaságtan is tud számos esetben akkurátus előrejelzéseket adni, a viselkedési közgazdaságtan úgy gondolja számos esetben eredményesebb a valós emberi jellemre és nem egy kitaláltra optimalizálni. A viselkedési közgazdaságtan szerint a klasszikus közgazdaságtan egy nem reális ember- és világképpel kalkulál, ehelyett a valós emberi jegyeket figyelembe véve, a kitalált homo eoconomicus helyett, az emberi homo spaiens-re érdemes optimalizálni.
A viselkedési közgazdaságtan legtöbbször mikroszintű jelenségekkel és konkrét esetekkel foglalkozik. Eredményei a magán- és a közszektor mellett a magánéletben is felhasználhatóak. Célja, hogy az emberek döntési mechanizmusait megismerve olyan mintázatokat azonosítson, mely által a döntések megjósolhatóak és fejleszthetőek. A jobb döntések alatt pedig nem csak több pénzt vagy nagyobb hasznot kell érteni, hanem olyan más értékek teljesülését is, mint például az emberek identitásának megélését vagy egymás megsegítését.
A viselkedési közgazdaságtan eredményei
A kutatások számos eredményt szültek az emberek gazdasági döntéshozatalával kapcsolatban:
- A döntéshozatal szerves részei a kognitív torzítások, azok a szisztematikus gondolkodásbeli hibák, amik a logikus gondolatmenettel és döntéshozatallal ellentétesek
- A döntéshozás fontos részei az emberek sokszor valótlan meggyőződései és vágyai, az emberi jellem önzősége, túlzott önbizalma és önigazolási hajlama.
- Vagyonukról nem egységben gondolkodnak az emberek, hanem különböző kategóriákban, annak függvényében, hogy honnan származik és mi a felhasználási célja egy adott kategóriának
A tudományág gyakorlati eredményei
A tudományterület elméletei számos esetben bizonyították hasznosságukat, ma már nem csak az akadémiai világban, hanem a közszférában és az üzleti életben is megtalálhatóak. Anglia és Amerika is rendelkezik például olyan bizottságokkal, melyek a közszolgáltatások színvonalát célzottan a viselkedési közgazdaságtan tanai által igyekeznek javítani. Számos cég is alkalmaz viselkedési közgazdaságtannal foglalkozó szakembereket, többek között a telekommunikáció az FMCG, a befektetések és bankok szektorában.
Konkrét példát:
- Kaliforniában egy kisváros energiafogyasztásának publikálása után a fogyasztás 10 százalékkal csökkent.
- A vállalatok pályázási hajlandósága emelkedett, miután a pályázási nehézséget a támogató szervek elismerték és a folyamatos segítségnyújtás lehetőségéről biztosították a vállalatokat.
- Az Egyesült Királyságban az energetikai felügyelet személyre szóló levelekkel hívta fel a fogyasztók megtakarítási lehetőségeire a figyelmet, minek következtében számos fogyasztó váltott szolgáltatót.
- Kiderült, hogy többen maradnak tagok egy munkáltató nyugdíjprogramjában, ha alapértelmezetten bekerülnek abba és fennáll a kilépés joga, mint amennyien belépnek az esetben, ha automatikusan nem tagok és be kell lépniük.
Neves viselkedési közgazdászok
Számos kutató foglalkozik a tudományterülettel. Eredményeikkel többen Nobel-díjat is elnyertek már, mely nagyban hozzájárult a terület el- és megismeréséhez. A főbb kutatók közé tartozik Daniel Kahneman, Vernon L. Smith, Amos Tversky, Robert J. Shiller, Richard H. Thaler és a tudományág leghíresebb magyar képviselője Kőszegi Botond.