Zrt. – Zártkörűen működő részvénytársaság

A zártkörűen működő részvénytársaság, vagy rövidítve zrt. a részvénytársaságok egyik formája. Tagjai a részvényesek, akik korlátolt felelősséggel bírnak, maga a társaság pedig jogi személynek tekintendő.

Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Működését az alapszabályban rögzítettek határozzák meg. Legfőbb ügyviteli szerve az igazgatóság, amelynek tagjait a közgyűlés választja meg. Zártkörűen működő részvénytársaság alapításához legalább 5 millió forint alaptőke szükségeltetik.

Zrt. jellemzői

A részvénytársaságok olyan gazdasági társaságok, melyek alaptőkéje ellőre meghatározott számú és névértékű részvényekből áll. A részvénytársaságok két típusa a nyilvánosan és a zártkörűen működő részvénytársaság. Azon vállalatok minősülnek nyilvánosan működő részvénytársaságnak, melyek részvényeit bevezették a tőzsdére, míg a tőzsdén nem kereskedhető részvénytársaságok zrt.-nek minősülnek.

A társasági forma esetén a jogszabály minimum 5 millió forint saját tőkét ír elő. Zártkörűen működő részvénytársaságok jogi személyiséggel rendelkeznek, a jogi felelősség elkülönül a tulajdonosoktól. Ebből kifolyólag tulajdonosaik, vagyis a részvényesek korlátolt felelősséggel rendelkeznek, vagyis a társaság kötelezettségeiért mindössze vagyoni hozzájárulásuk mértékéig felelnek. A közgyűlési összehívását általában a menedzsment kezdeményezi.

Zrt. működése

A részvénytársaságok legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlésen minden részvényes jelenléti, illetve szavazati joggal rendelkezik. A közgyűlés fogadja el az alapszabályt, továbbá ezen intézmény dönthet az alapszabály módosításáról, átalakulásról, megszűnésről, vezető tisztségviselők megválasztásáról és díjazásáról, az alaptőke le-, illetve felemeléséről vagy éppen az osztalékról. A közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik. Igény, illetve bizonyos jogszabály által meghatározott feltételek teljesülése esetén többször is összehívható. Közgyűlés összehívásáról annak kezdőnapját megelőzően legalább 15 nappal korábban a részvényeseknek küldött meghívó által kell értesíteni a tulajdonosokat. Igény esetén bármely részvényes kérvényezheti, hogy elektronikus úton kapjon értesítést. A közgyűlés dokumentációja kötelező, az eseményről jelenléti ív, illetve jegyzőkönyv készül. A döntések többnyire egyszerű többséggel, bizonyos esetekben minősített többséggel születnek.

A zrt. ügyvezetését az igazgatóság látja el. Tagjait és tagjainak javadalmazását a közgyűlés szavazza meg.

Részvényesi jogok

A részvényesek azon tagok, akik vagyoni hozzájárulásuk okán bizonyos jogokkal rendelkeznek a vállalatot illetően. Ezek közé tartozik az osztalékra való jogosultság. Az osztalékot a társaság adózott eredményéből lehet fizetni, fizetéskor további személyi jövedelemadó terheli. Továbbá, a részvényesek jogában áll a közgyűlésen megjelenni, felvilágosítást kérni, illetve indítványt kezdeményezni. A közgyűlésen a részvényest a birtokolt részvények névértékének arányában szavazati jog illeti meg.

Zrt. alapítása és megszüntetése

Részvénytársaság kizárólag zárt körben alapítható, nyilvános társasággá alakulásra és tőzsdei bevezetésre az alapítás után kerülhet sor. A társaság alapító dokumentuma az alapszabály. A dokumentumban megállapításra kerül többek között az alaptőke összege, alapításkor a pénzbeli hozzájárulás mértéke, a részvény névértéke, kibocsátási értéke. Megállapításra kerül továbbá az alapítók nyilatkozata, mely szerint adott megoszlás szerint átveszik a részvényeket. Emellett lejegyzésre kerül a társaság vezető tisztségviselőinek névsora, a közgyűlés összehívásának módja, valamint a szavazati jog gyakorlásának feltételei és módja. Indokolt esetben tartalmazni szokta ezen felül a nem pénzbeli hozzájárulások tárgyát, leszállításuk időpontját és értékét.  Az alaptőke összege nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, illetve a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb, mint az alaptőke 30 százaléka. 

A társaság megszűnéséről vagy átalakulásáról a közgyűlésnek van lehetősége dönteni. Továbbá kényszerjelleggel is megszűnésre kerülhet amennyiben azt cégbíróság, cégtörvényben meghatározott okok vagy jogszabály indokolják.