Miért érdemes befektetni?
Amennyiben megtakarítása keletkezik, érdemes befektetni, ugyanis azzal többletbevételhez juthat.
HOGYAN NÖVELHETEM TUDATOSAN A VAGYONOM?
BEFEKTETÉSI CÉLOK
A befektetést az egyén pénzügyi céljához kell igazítani.
BEFEKTETÉSEK TÍPUSAI
MI BEFOLYÁSOLJA A BEFEKTETÉSI TÍPUSOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁST?
Tudta?
Aki nem adta vissza a magánnyugdíjpénztárát 2011-ben, annak azóta több mint a dupláját* éri a befektetése.
*A talpon maradó MNYP-k növekedési portfólióinak hozama 2011. dec. és 2021. május között: 105-115%
SZÁMOLJUNK EGY KICSIT!
Nézzük meg, hogy mit jelent, ha 10 évre befektetünk 1 000 000 forintot 5 százalékos kamattal!
0. ÉV
1.000.000 Ft
1.000.000 Ft
1. ÉV
1.000.000 Ft
x 1,05
1.050.000 Ft
5. ÉV
1.000.000 Ft
x 1,05^5
1.276.282 Ft
10. ÉV
1.000.000 Ft
x 1,05^10
1.628.895 Ft
0. ÉV
1.000.000 Ft
1.000.000 Ft
1. ÉV
1.000.000 Ft
x 1,05
1.050.000 Ft
5. ÉV
1.000.000 Ft
x 1,05^5
1.276.282 Ft
10. ÉV
1.000.000 Ft
x 1,05^10
1.628.895 Ft
0. ÉV
1.000.000 Ft
1.000.000 Ft
1. ÉV
1.000.000 Ft
x 1,05
1.050.000 Ft
5. ÉV
1.000.000 Ft
x 1,05^5
1.276.282 Ft
10. ÉV
1.000.000 Ft
x 1,05^10
1.628.895 Ft
TOVÁBBI RÉSZLETEK
TOVÁBBI RÉSZLETEK
Megtakarításunknak számtalan célja lehet, legyen az az általános anyagi biztonság, egy várható nagyobb kiadás finanszírozása, vagy jövőbeni fogyasztás. Bármi is a célunk, minden esetben két fő forrásból tudjuk növelni megtakarításainkat: a munkából származó jövedelmünk egy részének félrerakásával vagy a korábban felhalmozott tőkénk kamatoztatásával, befektetett tőkénk hozamával. Bármelyik befektetési formát is válasszuk, a két forrás együttes használata, azaz a rendszeres megtakarítás és a félrerakott összeg folyamatos kamatoztatása a vagyon felhalmozásának egyik leghatékonyabb módja, főleg hosszabb távú megtakarítások esetében.
Fontos kiemelni, hogy a választott befektetési formát minden esetben érdemes az egyén befektetési céljaihoz és a befektető profiljához igazítani. Előbbi alatt többek között a bevezetőben említett célokat értjük, illetve az adott pénzügyi cél által meghatározott időtávot. Amennyiben hosszabb távra, például nyugdíj céllal takarítunk meg, úgy választhatunk kockázatosabb, de potenciálisan magasabb hozamú eszközöket, főleg miután hosszú távon a magasabb hozam jóval magasabb kamatos kamattal jár. Rövidebb távú, például a nyári külföldi útra történő megtakarítás esetén érdemes alacsonyabb kockázatú eszközöket keresnünk, nehogy az utazás napján derüljön ki, hogy egy előre nem látható piaci visszaesés miatt a cél alatt maradtunk. Ha megtakarításunk célja az általános anyagi biztonság megteremtése és nem várt kiadásaink fedezése lenne, úgy érdemes félrerakott pénzünket lejárat szerint diverzifikálni. Ilyen módon, ha már rövidebb távon jelentkezne egy kiadás, úgy stabilabb árfolyamú eszközeink likvidálásával tudjuk fedezni költségeinket, de megtakarításunk másik felével a hosszabb távú eszközök potenciálisan magasabb hozamáról sem kell lemondanunk.
Az eszközök kiválasztásában szintén fontos szerepet játszik a befektető profilja. Ez alatt olyan részleteket értünk, mint
- az egyén jövedelme – magasabb jövedelem esetén az anyagi biztonság jobban biztosított, így lehet kockázatvállalóbb az ember;
- általános kockázatvállalói hajlandóság vagy a kockázatokhoz való pszichológiai hozzáállás – mennyire érint érzékenyen valakit, ha megtakarításának értéke átmenetileg jelentősen csökken;
- illetve az egyén kora – amely meghatározhatja a feljebb is említett befektetési időtávot, az egyén tapasztalatát, de korrelálhat jövedelmi és vagyoni helyzetével is.
A kockázati skála kockázatmentes végén olyan eszközöket találhatunk, mint készpénz, állampapírok, bankbetétek, vagy épp pénzpiaci alapok. Alacsonyabb kockázatot vállaló befektetők már válogathatnak ingatlan vagy hosszabb lejáratú és/vagy kockázatosabb kibocsátóval rendelkező kötvények között is. Magas kockázati étvágy mellett pedig alkalmas megtakarítási formák lehetnek a részvény alapok, vagy épp egyedi részvények, de akár származtatott tőzsdei termékek is.
Amennyiben kockázatvállalási képességünk és befektetési időtávunk megengedi, úgy a kamatos kamat hatása miatt érdemesebb hosszabb távra és kockázatosabb eszközökbe fektetünk. 5 százalékos éves hozammal számolva 10 éves időtávon majdnem 63 százalékkal kamatoztathatjuk kezdőtőkénket, ahol 13 százalék a kamatos kamat hatásából jön.
Hosszú távú, például nyugdíjmegtakarítások esetén a rendszeres megtakarítás és a kamatos kamat hatás együttes kihasználása lehet a legcélravezetőbb. Amennyiben korán – a példa kedvéért nyugdíjba vonulásunk előtt 30 évvel - kezdünk el félrerakni, és havonta megtakarítjuk fizetésünk 5 százalékát, úgy 5 százalékos éves hozammal számolva több mint négy évre elegendő tőkét tudunk felhalmozni, csupán másfél éves fizetésünk félrerakásával.