Részvény

Vásárlásával tulajdonossá válok a vállalatban.

ÉRTÉKPAPÍROK TÍPUSAI

KÖTVÉNY

Hitelviszonyt testesít meg

RÉSZVÉNY

Tulajdonosi viszonyt testesít meg

MIÉRT JÓ A KIBOCSÁTÓ VÁLLALATNAK?

A vállalat a részvénykibocsátással vissza nem fizetendő tőkéhez jut, amit befektetve tovább növekedhet.

MIÉRT JÓ A KIBOCSÁTÓ VÁLLALATNAK?

A vállalat a részvénykibocsátással vissza nem fizetendő tőkéhez jut, amit befektetve tovább növekedhet.

MIÉRT JÓ A
BEFEKTETŐNEK?

A befektető a vállalatból részesedést vásárol, így annak működéséből profitálhat.

SZÁMOLJUNK EGY KICSIT!

A részvények árfolyama ingadozik, ezért kockázatos befektetési forma.

Rosszul járunk, ha éppen hullámvölgyben vásárolunk?

Amennyiben gondosan kiválasztott vállalat részvényét vásároljuk meg,
hosszú távon várhatóan nem járunk rosszul.
Még akkor sem, ha rövid távon csökken az árfolyama.

TOVÁBBI RÉSZLETEK

TOVÁBBI RÉSZLETEK

A részvény egy olyan értékpapír fajta, amely az általa kibocsájtott vállalatban szerzett résztulajdonjogot testesíti meg a befektető számára. A részvények lejárat nélküli értékpapírok, melyeket tőzsdei bevezetésüket követően az adott értéktőzsde által biztosított másodlagos piacon tudjuk adni vagy venni. A tulajdonosi jogviszony miatt a részvények magasabb kockázatot hordoznak, mint a hitelviszonyt megtestesítő kötvények, azonban historikusan megtérülésük is jóval magasabb a kötvényeknél.

A részvények a kibocsájtó vállalat tulajdonrészét megtestesítő értékpapírok. A részvényes tulajdonrészét az általa birtokolt részvények mennyiségének és az összesen forgalomban lévő részvény mennyiségének hányadosa határozza meg. Például, amennyiben egy vállalatnak összesen 100.000 részvénye van forgalomban, és egy befektető ebből ezer darabbal rendelkezik, úgy a részesedése a vállalat értékének 1 százaléka.

Fontos megjegyezni, hogy a részvényesi struktúra megszületésével a vállalat és a részvényesek közötti felelősség és tulajdonjog elhatárolódott egymástól. Először is, a vállalat a hivatalos tulajdonosa saját eszközeinek, így a részvényesek azokkal direkt módon nem rendelkezhetnek. Másodszor, a részvényes felelőssége korlátolt, vagyis saját vagyonával és eszközeivel nem felel a vállalat kötelezettségeiért.

A részvény által szerzett résztulajdon annak mértékével megegyező módon szavazati jogot biztosíthat a részvényes számára az éves közgyűléseken. Többek között ezen közgyűléseken választják ki a részvényesek a vállalatot vezető és felügyelő testületet, valamint ilyenkor szavaznak a kifizetendő osztalékról is. A részvényes szintén a résztulajdon arányában válhat jogosulttá a vállalat által fizetett osztalék egy részére. A vállalat likvidálása esetén szintén a résztulajdon hányadában lesznek jogosultak a felszámolt vállalati érték egy részére a befektetők.

Miután a részvényesek a legelsők a veszteségek elkönyvelésében és legutolsók a vállalati nyereségek realizálásában (a hitelezők és egyéb finanszírozók előttük kerülnek kifizetésre), valamint a nyereség mindig az aktuális pénzügyi év függvényében változik, a részvényesi pozíció természetéből fakadóan magasabb kockázattal jár. Ennek megfelelően a részvények kockázati prémiumot fizetnek a kötvényesi hozam felett.

A részvények árfolyama a vállalat teljesítményén túl nagyban függ a kamatszintektől, kockázati étvágytól, illetve a piaci likviditástól is. Miután a részvények igyekeznek kompenzálni a befektetőt a magasabb kockázatért, a részvények hozama kiszámolható a kockázatmentes kamat és egy elméleti kockázati prémium összegeként. Amennyiben feltételezzük, hogy ez a prémium adott, úgy magasabb kamatok mellett ez elvárt hozam is nőni fog, így egy egységnyi vállalati nyereség alacsonyabb jelenértéken, azaz piaci áron fog forogni. Az érme másik oldala, amikor a megnövekedett vagy épp csökkenő kockázati étvágy a kockázati prémium csökkenéséhez vagy növekedéséhez vezet, amely szintén beárazódik a részvényárfolyamba. Végezetül, amennyiben nagyobb mennyiségű részvény kerül eladásra vagy vételre a piacon, az rövid távon a fundementumok változása nélkül is képes nagyobb árfolyammozgásokat produkálni.

A legtöbb változóval rövidebb távon nehéz számolni, hiszen nem vagy csak csak részlegesen áll rendelkezésünkre információ. Azonban elmondható, hogy körültekintő befektetésekkel, melyek kellő hangsúlyt a vállalat fundamentumaira, az időzítéstől függetlenül képesek lehetünk a kockázatmentesnél magasabb hozam elérésére közép- és hosszabb távon.