Volatilitás
Azt mutatja meg, hogy egy adott pénzügyi termék árfolyama adott idő alatt mennyire ingadozik. A kockázat egy mutatója.
MÉRÉSE
A volatilitást sokféleképpen lehet mérni, most a két leggyakoribbat mutatjuk meg:
SZÓRÁS
BÉTA
Azt fejezi ki, hogy az adott árfolyam ingadozása hogyan viszonyul a piac volatilitásához.
jobban ingadozik az árfolyam a piacénál
az árfolyam annyira ingadozik, mint a piac
az árfolyam ingadozása kisebb a piacénál
az árfolyam nem áll kapcsolatban a piac mozgásával
az árfolyam ingadozása ellentétes a piacéval
Tudta?
A volatilitást a befektetések világában leginkább a kockázat mértékegységeként használják.
Minél volatilisebb egy befektetés árfolyama, annál kockázatosabb.
SZÁMOLJUNK EGY KICSIT!
Nézzük meg, mely cég milyen volatilitással rendelkezik!
TOVÁBBI RÉSZLETEK
TOVÁBBI RÉSZLETEK
A pénzügyi volatilitás alatt egy adott eszköz vagy index árának vagy hozamainak ingadozását értjük. Minél magasabb az adott eszköz vagy index volatilitása, annál kiszámíthatatlanabb annak teljesítménye és annál kockázatosabbnak számít az eszköz.
A volatilitás kiszámítására használhatunk többféle mutatót is. Az abszolút, statisztikai volatilitás kiszámítására a szórás módszertanát használjuk. A módszer az adott időszakra számolt átlagos eszközár vagy átlagos hozam körüli kilengéseket méri. Ilyenkor az adott időszakra kiszámoljuk az átlagárat, majd a tényleges és átlagos ár közötti különbségeket egy statisztikai függvény alapján átlagoljuk. Fontos, hogy a módszer nem tesz különbséget a pozitív és negatív kilengések között, így változóan pozitív hozamok mellett is mérhetünk magas voltailitást, holott ilyen szituációban nem kell megtakarításunk értékvesztésétől tartanunk.
A volatilitás másik elterjedt mérési módszere a béta mutató alapján mért relatív volatilitás. Ilyenkor nem az eszköz saját átlagárához vagy átlaghozamához mérjük a kilengéseket, hanem egy másik referenciapontként szolgáló indexhez. Referenciapontként gyakran a szélesebb piacot mérő indexet érdemes választani. A béta mutató azt fejezi ki, hogy hány százalékkal mozdul el az adott eszköz ára a piacot mérő index 1 százalékos elmozdulása esetén. Az egynél nagyobb érték a piaccal megegyező irányú, de annál magasabb volatilitást jelöl. Az egyes érték azt mutatja, hogy az adott eszköz árfolyamingadozása összhangban van a piaccal. A nulla és egy közötti érték azt mutatja, hogy kisebb kilengésekkel, de az eszköz együtt mozog a piaccal. Nulla béta érték esetén a vizsgált eszköz mozgása nem kapcsolódik a piacéhoz. Végül negatív béta esetén az eszköz értéke ellentétesen mozog a piaci trendekkel. A negatív bétájú eszközöket érdemes kockázatkezelés végett tartani portfóliónkban, hiszen egy piaci esés során azok ára növekedni fog a statisztikák alapján, kompenzálva ezzel a piaci mozgásokból fakadó veszteséget. Ilyen eszközök lehetnek a menekülőeszközként szolgáló arany, vagy magas besorolású fejlett piaci állampapírok.
A volatilitást a pénzügyekben sokszor megfeleltetjük az adott befektetés kockázatának. Akár saját magához, akár a béta mutató segítségével a piaci volatilitáshoz mérjük, a magasabb mutatószám az árfolyam magasabb fokú kiszámíthatatlanságára és a befektetés magasabb kockázatosságára utal. A magas volatilitás leginkább rövidebb időtávú befektetések esetén lehet kockázatos, mivel az árfolyam ingadozása mellett nincs rá garancia, hogy megtakarításunkhoz veszteség nélkül hozzá tudunk férni. Minél kockázatosabb egy eszköz annál érdemesebb hosszabb időtávra befektetni, mivel ilyenkor nagyobb eséllyel érvényesülnek a piaci fundamentumok alapján meghatározott trendek a rövid távú kilengésekkel szemben.
Az adott eszköz volatilitását számtalan tényező meghatározhatja. A kilengések függhetnek az eszköz teljes piaci méretétől, a piaci likviditástól, vagy részvény esetén a vállalat tevékenységének ciklikusságától is. Példaként, az amerikai piac esetében vehetjük az ötszáz legnagyobb tőzsdén kereskedett céget tömörítő S&P500 indexet referenciaként. Értelem szerűen az index önmagához mért relatív ingadozása (béta értéke) egy, azaz önmagával megegyező. A befektetői hangulattól és változó növekedési várakozásoktól függő Tesla volatilitása magasabb a piacinál, így béta értéke magasabb egynél. Az idősebb, üzleti ciklusoknak kevésbé kitett McDonald’s részvényének volatilitása nulla és egy között mozog, mivel profittermelő képessége stabilabb. Az ezüst esetében beszélhetünk magas fokú ipari felhasználásról, valamint nemesfém jellege miatt menekülő eszközként is funkcionál, így az ezüst árának kilengése nem mutat kapcsolatot a széles részvénypiaccal; béta értéke nulla. A leginkább menekülőeszközként funkcionáló arany árfolyama ezzel szemben negatív bétát mutat, azaz piaci esések közben az árfolyam gyakran nő, ahogy a befektetők fedezéket keresnek a piaci korrekciók elől.
Ez is érdekelheti: