Az elmúlt 1000 év legjobb 10 évén vagyunk túl Magyarországon, már ami a gazdasági hátszelet illeti. Soha, szó szerint soha nem volt a történelemben ilyen alacsony kamatszint a világban és ennélfogva Magyarországon sem, ami lehetővé tette mind a magán, mind az állami adósságok nagyon olcsó finanszírozását, ez pedig azt jelenti, hogy mivel kisebbek voltak a törlesztőrészletek, jelentősen megnőtt minden szektor elkölthető jövedelme. Vegyük ehhez hozzá azt is, hogy az EU elképzelhetetlen mennyiségű ingyenpénzzel szórta meg Magyarországot, és erről is kijelenthetjük, hogy soha a keresztény magyar államiság történetében ekkora ingyenes juttatást még nem adott nekünk senki.
Az elmúlt bő 10 év tehát tényleg a történelmileg lehető legnagyobb hátszéllel jellemezhető 10 év volt írott történelmünk folyamán, de ennek sajnos részben vége. Habár az Unió továbbra is sokmilliárd euróval fog minket támogatni, de a kamatszintek várhatóan tartósan és jelentősen magasabbak lesznek, és az energiaárak is magasabban stabilizálódhatnak, mint a korábbi évek átlaga. Ezek együttesen azt jelentik, hogy a korábbi végtelen hátszél le fog csökkenni, s bár szembeszél még mindig nem lesz (a kamatemelkedést ellensúlyozza a továbbra is bőséges EU támogatás), de a legjobb éveken szinte biztos, hogy túl vagyunk.
De mire volt elég ez az őrületes hátszél? Általában érdemes cikluscsúcsokat vagy mélypontokat összehasonlítani, ebből a szempontból adódik 2019 és 2008, mindkettő egy nagy felívelés végét jelezte. Ezen időszak alatt éves 1,9% növekedést produkált a magyar gazdaság (az előző 11 évben éves 3,5 százalékot!). Kicsit kedvezőbb a kép, ha mondjuk az európai duplarecesszió végétől, 2012-től nézzük 2020-ig, az újabb recesszió (remélhetően) záróévéig a helyzetet, ekkor éves 2,6% növekedést látunk. Tehát a világ legnagyobb hátszelében a magyar gazdaság éves 2-2,5% növekedést tudott produkálni. Ez elég tragikus. Mi lett volna, ha nincs hátszél? Mi lett volna, ha nem kapunk EU-s támogatásokat, ha nem lettek volna mélyben világszerte a kamatok? Nem nagy bátorság kijelenteni, hogy ebben az esetben a növekedés kisebb lett volna. Nem tudjuk mennyivel, de 1-1,5 százaléknál nagy valószínűséggel nem több. Hátszél nélkül erre képes a magyar gazdaság.
Ezen sürgősen változtatni kell, különben örökre a Balkán szélén ragadunk. Az MNB komoly versenyképességjavító csomagot tett le az asztalra pár éve, de ennek a megvalósítása is elakadni látszik – erre maga Matolcsy György hívta fel a figyelmet egy minapi cikkében. Szintén egyértelműnek tűnik, hogy drasztikusan át kell alakítani az oktatást, és ebben nemcsak a tanárok legalább 100 százalékos béremelése van benne, hanem az oktatás teljes struktúrájának megváltoztatása. Át kell alakítani a hazai intézményrendszer nagy részét; el kell tüntetni a rendszerszintű korrupciót; digitalizált, szolgáltató államszervezetet kell létrehozni, miközben többek között a bírósági, jogi és felszámolási eljárásokat irtózatos mértékben fel kell gyorsítani és egyszerűsíteni. Bár ezek önmagukban rövid távon nem segítenek, de hosszú távon ilyen intézkedések nélkül semmi remény arra, amit évszázadok óta próbálunk megvalósítani: utolérni Ausztriát.