Új mánia tört ki idén, valósággal robbant a Bitcoin-blokkláncon létrehozott digitális műtárgyak, speciális bejegyzések piaca. Van-e ennek jövője, miért korszakalkotó, és miben különbözik az eddigi NFT-mániáktól? – interjú Csibi András blokklánc-szakértővel.
DeFizz: Az utóbbi hetekben nagy feltűnést keltett, hogy a Bitcoin-blokkláncon is létrehoztak NFT-ket, úgynevezett “Bitcoin ordinálokat”. Vajon ebből is lesz-e akkora hype, mánia, mint korábban a többi fajta NFT-ből volt?
Csibi András: A Bitcoin-blokkláncon ezeket nem NFT-knek hívjuk, hanem ordináloknak vagy bevéséseknek. Maguk a készítők digitális műtárgyaknak nevezik, mivel az NFT betűszót hiába fejted ki “nem felcserélhető token”, vagy “non-fungible token” kifejezésekre, elsőre legfeljebb közgazdászok értik meg.
Egyedi kriptoérméknek is lehetne nevezni, ellentétben a sorozatban kibocsátott kriptoérmékkel, bár lehet, hogy ez is értékpapírízű megfogalmazás.
Igen, gazdasági kontextusban ez oké. De mi a kriptovilágban egy szélesebb körű adaptációról álmodunk, és az átlagembert nem annyira érdekli, hogy ez most értékpapírszerű eszköz, vagy más. A lényeg, hogy ezek digitális műtárgyak, amelyek a birtokodban lehetnek, amit egyértelműen igazolni is tudsz. Hogy azon kívül zsetonnak, tokennek, érmének vagy kriptoeszköznek tekintsük, az inkább a közgazdászokat érdekli.
De lesz itt valaha is széleskörű adaptáció? Sokan nem értik vagy nem becsülik az NFT-ket.
A kriptoeszköz-iparágon kívül valóban nagyon rossz az NFT-k megítélése, főleg a korábbi piaci fellendülés lecsengésével. De már a bikapiacon is sokan voltak, akik nem értették ezeket.
Konkrétan még ki is nevették, azt mondták, micsoda dolog, majmos képecskékért ölik egymást az emberek, és kifizetnek rá százezer meg millió dollárokat.
Igen, és most innét a bikapiac végéről vagy a medvepiac közepéről nézve, akárhol is tartunk éppen, tulajdonképpen igazuk is lett. Drasztikusan visszaesett az NFT-piac forgalma, a korábbinak mindössze két százaléka is volt, bár mostanában újra emelkedésnek indult. De biztos vagyok abban, hogy ebben is lesz egyfajta ciklikusság, jöhet új mánia.
Az, hogy mániák vannak a különböző eszközökben, egyáltalán nem újdonság. Mániák mindig lesznek. De éppen a Bitcoinnál nagyon érdekes, hogy ezek a mániák ismétlődnek, ciklikusan visszatérnek. Miközben például a tulipánhagyma-mánia vagy a Beanie Babies-mánia is csak egyszer történt meg, egyszer pukkadt ki.
Vagy például a 80-as években az emberek telefonkártyákat vásároltak sok tízezer vagy több százezer forintért, amelyek ma már nem érnek szinte semmit. De a részvénypiacokon nagyjából minden 10-20 évben van mánia, majd összeomlás.
Nem lennék meglepődve, ha a mai kriptoprojektek nagy része is hasonlóképpen összeomolna, lenullázná értékét. De személyes véleményem, hogy egyes eszközök, például a kriptopunk kollekció (CryptoPunks) iránt mindig lesz kereslet, mivel egyfajta történelmi értékük van. Az unatkozó majmokat (Bored Apes Yacht Club) viszont inkább a “pump and dump” kategóriába sorolnám, amely várhatóan ki fog fulladni. Nincs komoly kulturális vonzata, ami hosszú távon fenntartaná az értékét.
Egy időben státuszszimbólumként vásárolták ezeket a majmokat a gazdag és híres amerikaiak, üzletemberek vagy sztárok, hogy bekerüljenek egy elit klubba és úgy nézzenek ki, mint akik a kriptovilágnak is fontos szereplői.
Igen, pontosan, de ez az, ami nem feltétlenül marad meg hosszú távon. Valószínűleg majd jön egy másik státuszszimbólum, és akkor inkább majd azt vásárolják. Persze mindez csak spekuláció.
Tehát az NFT-k még visszatérhetnek.
Igen, mert az emberek alapvetően szeretnek dolgokat gyűjteni. Hogy lesz-e újabb mánia, az nem biztos, de biztosan lesz igény az NFT-kre a jövőben is. Az NFT, mint digitális klubtagsági igazolvány egy újabb elképzelés, ami csak hosszabb távon tudja bizonyítani létjogosultságát.
Forrás: Ordinals.com
A jövőbeli NFT-ökoszisztémában hol van a helye a Bitcoin-blokkláncon tárolt gyűjteményi daraboknak?
A Bitcoin mégiscsak a legpatinásabb hálózat az összes közül. Ez volt az első, ennek a legnagyobb a kapitalizációja. Ha találgatni kell, hogy melyik blokklánc lesz velünk még száz év múlva is, akkor a legtöbben az első helyre a Bitcoint tennék. Úgy érzem, azokat a digitális műtárgyainkat fogjuk a Bitcoin-láncon tárolni, amelyeket a legtöbbre értékelünk.
A digitális műtárgyainkat, vagy az azokra mutató linket? Egy jó minőségű digitális fotó legalább egy-két megabájt, ami a blokkláncon már eléggé sokba kerülhet.
A legvonzóbb tulajdonsága a bevéséseknek a hagyományos NFT-khez képest, hogy a teljes adat a láncon van, nem csak egy valahol máshol tárolt adatra mutató link, így a digitális műtárgyunk annyi ideig fennmarad, mint ameddig maga a Bitcoin-hálózat. Tegnap véstem be egy 50 kilobájtos képet kevesebb, mint öt dollárért. Ennek fényében egy egy megabájtos adattömeg körülbelül száz dollár lenne. Az Ethereum blokkláncon ennek a többszörösét is ki lehet fizetni akár egy trükkösebb váltási tranzakcióért is, ha nagyon rosszkor csináljuk. Így a Bitcoin-láncon való tárolás jelenleg olcsó.
De a Bitcoin-blokkokban levő szabad tárhely véges, átlagosan tíz percenként négy megabájt. Ennél több adatot nem lehet beleírni. Ha nagy lesz erre a típusú tárolásra az igény, akkor pillanatokon belül nagyon megdrágulhat, és nem lesz olyan olcsó, mint most. De akkor is ott lesz majd a Bitcoin-blokkláncon a felvitt adat, amikor az IPFS-en, azaz a “bolygóközi fájlrendszeren” már nem. Az IPFS-en ugyanis folyamatosan fizetni kell azért, hogy tárolják a fájljainkat.
Voltak olyan esetek a mániás időszakban, amikor 10-20, vagy 30 dollárt kellett kifizetni egyetlen egy kisebb bitcoin-tranzakcióért. Nem lehet, hogy egy újabb bikapiacon annyira túlterhelődik majd a rendszer és annyira megdrágul, hogy ez az egész kérdés okafogyottá válik?
Az összes blokkláncon visszatérő dilemma, hogy ha túl kevés a felhasználó, akkor nincs elég bevétel. Ekkor felmerül a kérdés, miből fizetjük ki azokat az erőforrásokat, amelyek a rendszer megfelelő és biztonságos működését hivatottak lehetővé tenni. Ha meg túlságosan sok a felhasználó, akkor a rendszer használhatatlanul drága lesz.
Nincsen pontos válasz arra, hogy a jövőben hogyan fognak alakulni a díjak, de a piac majd eldönti, hogy melyik lesz fontosabb, valamilyen digitális gyűjteményi darab tárolása vagy pedig a bitcoinküldések tranzakciói.
Mindez azonban nem annyira az adattárolásról szól, arra vannak jobb megoldások, hanem inkább arról, hogy valaki be akarja vésni örökre a Bitcoin-blokkláncba az adatait. Ha el kellene döntenem, hogy melyik intézmény létezik még 200 év múlva is, akkor nem nagyon tudnék jobbat mondani, mint a Bitcoin. Itt annyira rendben vannak a gazdasági ösztönzőerők, hogyha én meghalok, és nem fizetik az unokáim a tárolási díjat, akkor is megmarad az információ.
A másik oldalról ugyanakkor ez az ordinál-őrület a Bitcoin-bányászoknak nagyobb bevételt biztosít. Ami hozzájárulhat a hálózat biztonságához, egészségesebb fejlődéséhez. Mostanában sok Bitcoin-blokk nagyobbrészt üresen került rá a láncra.
Igen, eddig csak a tranzakciók voltak, ezután pedig ezek a bevésések is keresletet jelentenek majd a hálózat által kínált blokktárhelyre. Ez azért is nagyon fontos, mert évek múltán nagyon minimálisra csökken majd az a jutalom, amit a bitcoinbányászok az új blokkok készítése nyomán kapnak. Így elsősorban a tranzakciós díjakból kellene megélniük. A bevésések is egy jó bevételi forrást jelenthetnek. Ami olyan szempontból is biztató, hogy most épp keletkezett egy új felhasználási igény a blokktárhelyre, de ki tudja, hogy a következő öt vagy tíz évben még hány továbbit fognak felfedezni.
De nemcsak majmos képecskékről van itt szó, hanem bármilyen másfajta adatról is. Bitcoin ordinál bevésések lehetnek például a “zero knowledge proof”-ok is. Például a dYdX kereskedési platform, (amiről a múltkor írtunk – a szerk.), egy hibrid rendszer. Ezt a platformot egy magáncég működteti, amelyben a felhasználóknak meg kell bízniuk, de ezt a bizalmat erősíti azzal, hogy a megfelelő kriptográfiai bizonyítékokat az Ethereum láncra rakja. Bizonyítékokat arról, hogy a rendszer a szabályoknak megfelelően működik.
Ennek köszönhetően rendkívül transzparens az egész. Hasonló hibrid, félig centralizált, félig decentralizált megoldásokból még nagyon sokfélét lehet elképzelni. Ilyen a Proof of Reserves is, amely most szintén népszerű téma az FTX tőzsde csődje óta. Arra szolgál, hogy a centralizált kriptotőzsdék, mint a Binance, bizonyítékokat szolgáltassanak a náluk őrzött értékek meglétéről a blokkláncok segítségével.
Egy másik példa a való világból, hogy ha valaki kitalál egy szabadalmat, akkor annak leírását fel tudja tenni a blokkláncra. Így egyértelműen tudja bizonyítani, hogy az adott ötletet az adott pillanatban ő már birtokolta. Egyfajta időbélyegzőt kap az adott információkról.
Igen, ez egy kiváló példa. De nem is az a lényeg, hogy most mennyi ilyen példa van, hanem az, hogy a jövőben még milyen rengeteg lehet még.
Jelenleg milyen tartalmakat véstek be eddig a Bitcoin-láncba?
Ide bárki bármit feltölthet, pont ez a lényege, így hát bárki bármit. Kedvenceim a személyes jellegű üzenetek, hangfelvételek, töltenek fel emberek képeket a háziállataikról, mémeket, bevésték a Bitcoin whitepapert, de van mostmár a Bitcoin-láncon Doom klón is, és Apple 1 számítógép emulátor. Persze nincs NFT mánia generativ profilkép gyűjtemények nélkül (PFP), úgyhogy az állatábécé összes bejegyzése megtalálható legalább ezer példányban.
Mi történik, ha rosszindulatú felhasználást tapasztalunk? Például felrakja valaki a blokkláncra a bombakészítés receptjét?
Ez a Bitcoin Ordinals kézikönyve szerint moderációs kérdés. Ha valaki teljes Bitcoin node-ot futtat, így ott van a merevlemezén egyesek és nullák formájában a rosszindulatú tartalom, az önmagában még nem bűn. Az a bűn, ha ezt továbbadja, kiadja másoknak. Ha valaki készít egy felhasználói szoftvert, ahol ezeket a bevéséseket meg tudják nézni az emberek, akkor bűncselekményt követhet el.
Ezt úgy lehet megoldani, hogy ezeknek az oldalaknak vagy szoftvereknek kell legyen moderációs politikája, szabályrendszere. Ennek segítségével ki kell szűrni a káros vagy rossz indulatú tartalmakat rejtő bevéséseket.
De magán a blokkláncon attól még ottmarad.
Igen, azt onnét nem lehet kivenni. Úgy tudom, hogy az internetes, blokklánc-alapú adattárolási megoldások is saját moderációs politikát alkalmaznak, mint például az IPFS node-ok.
Megjelentek egyébként a Bitcoin Ordinals világában egyes rosszindulatú PDF-ek, amelyeket ha letölt valaki a Bitcoin-láncról, és megnyit, akkor megpróbálja ellopni a Metamask visszaállító kulcsot, vagyis a kriptopénz tárcája tartalmát. Erre az a megoldás, hogy az Ordinals.com oldal nem adja ki ezeket a PDF-fájlokat.
Mennyire biztonságos a Bitcoin ordinálisok tárolása és kezelése? Olvastam, hogy egyetlenegy satoshi-hoz kötődik a blokkláncbejegyzés, és azt véletlenül is el lehet küldeni rossz helyre.
(A satoshi a bitcoin legkisebb egysége, a bitcoin százmilliomod része – a szerk.)
Figyelni kell, a hagyományos tárcák nem különböztetik meg a satoshikat. Több ordinál-kompatibilis tárca készül, de ennek a dolognak a felhasználói élménye egyelőre nagyon fapados. Most még egy olyan tárcához, ami ezeket a Bitcoin-bevéséseket biztonságosan tudja kezelni, kell egy teljes Bitcoin node-ot is futtatni. A teljes Bitcoin-blokkláncot le kell tölteni és szinkronban kell tartani, ami nem könnyű feladat.
De az tulajdonképpen minden blokkláncon probléma, hogy a jelenlegi kriptopénz-tárcáink nem eléggé felhasználóbarátak. A 2023-as év egyik fontos témája lesz a tárcák fejlesztése. Például a “social recovery” (“közösségi visszaállítás”) típusú tárcák elterjedése. Ez olyan tárcát jelent, amelynek az esetleges elvesztése esetén például öt különböző barát vagy intézmény segítségével visszaállíthatod az eredeti állapotot. De a tavalyi zűrös év után a kriptoeszközök biztonságos tárolásának kérdése mindenképpen nagyon előtérbe került.
Te hogyan érzed, mekkora a jelentősége a Bitcoin-blokkláncon használható bevéséseknek a jövő szempontjából?
Nekem olyan érzésem van, ez annak a digitális megfelelője, mint amikor annak idején az ősember feltalálta a barlangfestészetet.
Szóval ez egy korszakalkotó dolog és valami hatalmas fejlődésnek a kezdete?
Igen, a kulturális jelentősége mindenképpen figyelemre méltó. Szerintem korszakalkotó, hogy a digitális műtárgyainkat már el tudjuk menteni – örökre.
Hogy lehet egy kriptopénznek kriptopénze?
Nőttön nő a projektek bevételeit és vagyonát kezelő protokollok/okosszerződések jelentősége a kriptopénzek világában.
A Decent Investments/CryptoPosition csapatával és külsős kriptoszakértőkkel kiegészülve 2018 januárja óta heti rendszerességgel tekintjük át a kriptopiac híreit, eseményeit és aktualitásait. Közben eszmét cserélünk, vitatkozunk, alaposan kielemezünk egy-egy projektet vagy a technológiai újításokat értjük meg mélyebben. E beszélgetéseket BlokkolóÓrának neveztük el. A BlokkolóÓra életünk elmaradhatatlan részévé vált, mindig tanulunk valami újat vagy találkozunk érdekes gondolatokkal. Az ott felmerülő témák közül hétről-hétre szemezgetünk néhányat, ennek eredménye a fenti cikk is.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.