Miért éri meg alapkezelőhöz fordulni robottanácsadók helyett? – tette fel a kérdést az Index a “verseny” emberi érintettjeinek, köztük Szabó Balázsnak, a HOLD portfóliómenedzserének.
Robottanácsadó?
A robottanácsadás a pénzügyi technológiai egyik kiemelkedő hozománya. Jellemzően olyan platformokat foglal magába, amelyek az ügyfelek bizonyos személyes igényeit figyelembe véve kínálnak egy befektetési portfóliót, gyakran mesterséges intelligencia támogatásával. A teljes folyamat digitális, így nincs szükség személyes találkozókra.
Ezek a programok nagyban hasonlítanak azokra, amelyeket a hagyományos befektetési tanácsadók is használnak. Historikus, azaz múltbeli adatokat elemeznek, valamint elméleti pénzügyi keretrendszereket és modelleket követnek – általában Harry Markowitz Nobel-díjas modern portfólióelméletét választják. A különbség annyi, hogy a robottanácsadók közvetlenebb hozzáférést biztosítanak a modell eredményeihez.
Az új klienseknek általában ki kell tölteniük egy kérdőívet, amelyből kiderül, hogy mik a pénzügyi céljaik, milyen időtávra fektetnének be, valamint mekkora kockázatot készek vállalni. Amint ezzel megvannak, a robottanácsadó összeállít egy személyre szabott portfóliót, vagy a meglévő befektetési alapjaiból választja ki a megfelelőt.
A robottanácsadás előnye lehet a hús-vér alapkezelőkkel szemben a mérsékelt(ebb) díjazás és az emberi viselkedési buktatók (például trendkövetés, rangsorhatás) hiánya, hátránya azonban ugyanúgy a hiányzó emberi elem.
- A mesterséges intelligencia csak a múlt adataiból táplálkozik, így nem képes olyan jövőbe mutató trendeket felismerni, a teljes piac által félreárazott értékpapírokat azonosítani, mint az ember.
- A robottanácsadás csak részben tudja kielégíteni az ügyfelek személyes igényeit – mindent és mindenkit nem lehet kérdőívekből megismerni.
- Érzésből cselekedni legalább annyira lehet előnyös, mint hátrányos is.
Az emberi tényező
Szabó Balázs szerint már a hagyományos szolgáltatók is felismerték, hogy ki kell szolgálniuk a digitális megoldások iránti igényeket, és alkalmazkodnak is.
„Egyrészt nem érdemes szembeállítani az alapkezelőket és a robottanácsadókat a digitalizáció minden aspektusában, hiszen az alapkezelők is egyre inkább építenek a digitalizáció adta lehetőségekre. A HOLD Alapkezelő online vagyonkezelési szolgáltatása is jó példa, amellyel az ügyfél az otthonából fektetheti be a megtakarításait, bármilyen emberi kommunikáció nélkül.”
Hozzátette:
„A befektetési döntések világában viszont azt tapasztalom, hogy a robotok és az emberek által hozott döntések más piaci szegmensre fókuszálnak, és ez az elkülönülés szerintem hosszú évtizedekre megmarad:
- a mintákat kereső, hírekre reagáló algoritmusok inkább rövid távra,
- a fundamentumokat, vállalati jelentéseket, iparági elemzéseket olvasó portfóliómenedzserek inkább hosszabb távra fókuszálnak.
Magam is olyan piacokon kereskedem, ahol a robotok egyelőre nehezen versenyeznének: kis és közepes kapitalizációjú európai részvénypiacokon, ahol számít a vállalatok mögött a vezetők, tulajdonosok szerepe vagy az állami szabályozás.”
A művészek munkáját veszélyezteti a mesterséges intelligencia?
Amikor az emberek elkezdtek elmélkedni azon, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja átalakítani a társadalmunkat, a legtöbben azt képzelték, hogy a fizikai, illetve a monoton szellemi munkák fognak először megszűnni, és a társadalom nagy része művészettel, alkotással foglalkozik majd. A művészek munkája tehát biztonságban van, hiszen az olyan emberi képességeket, mint a szépérzet és a kreativitás hogyan is tudna egy számítógép elsajátítani?