Mitől olyan nagy biznisz az Ethereum?

Az Ethereum-rendszer nagy reformokat él át, amelyektől a piac sokat várt, és még nincs vége. Hová tart a rendszer, miért érdemes bízni benne? Miért éri meg kölcsön vett éterrel szerverüzemeltetésbe fogni, és mekkora hasznot lehet rajta elérni? Interjú Csibi András blokklánc-szakértővel.

DeFizz: Egy sor reform után miben más a mai Ethereum, mint például az egy évvel ezelőtti?

Csibi András: A legnagyobb változás az, hogy tavaly a proof-of-work rendszerről áttért a proof-of-stake-re a The Merge frissítés során. Ennek a legnagyobb, kívülről is érzékeltető hatása, hogy az Ethereum-hálózat energiaigénye több, mint 99 százalékkal csökkent. A rendszer biztonságáért most már nem a régi energiaigényes eljárás felel, rengeteg áram elhasználásával.

Így már egyik befektető sem mondhatja azt, hogy azért nem fektetek Ethereumba és más kriptovalutákba, mert tönkreteszik a bolygót.

Igen, persze, de azért ne feledjük, hogy a Bitcoin-hálózat proof-of-work eljárása sem butaság, annak is megvan az értelme, előnye a proof-of-stake-el szemben. Mindkét mechanizmus arra való, hogy megvédje a rendszert a támadásoktól, megakadályozza, hogy egy személy például sokszor szavazzon és így befolyásoljon egy rendszert. Ami egyébként mindennapos az interneten, másutt simán tud egy ember például száz másik nevében is szavazni. A Bitcoinnál egy egységnyi befektetett energia az egy szavazat.

Miről is szavaznak?

Arról, hogy melyik a hálózat aktuális, érvényes állapota. Illetve arról, hogy milyen tranzakciókat fogadunk el igazinak. Erről szól a szavazás, hogy ezt ne lehessen meghamisítani. A proof-of-work megoldás szerint lényegében a processzorok számával – és főleg az általa felhasznált árammal – volt arányos a szavazati erő. Tehát nem egy ember – egy szavazat, hanem egy CPU – egy szavazat.

Ehhez képest a proof-of-stake-ben egy éter egyenlő egy szavazattal, a szavazó éter pedig le van kötve. Ott az étert teszik kockára, azzal fedezik a szavazatokat az úgynevezett validátorok. Ez is nehezen hamisítható, mert az éterek száma korlátos, meg kell azokat vásárolni. Ha valaki a protokoll szabályait megszegi, akkor el lehet tőle venni a vagyont. Ez ösztönöz arra, hogy minden validátor helyesen szavazzon.

Ezzel feltaláltuk az egyébként mintegy 500 éves részvénytársaságot?

Igen, végül is erről van szó, de ennél árnyaltabb a kép, mert ez ugye egy decentralizált rendszer.

Mi akadályozza meg bármelyik nagyobb piaci szereplőt, hogy felvásárolja az éterek 51 százalékát, és átvegye az irányítást?

Elvileg semmi, meg lehet próbálni, de nagyon nehéz lenne, mivel rengeteg kézben van az Ethereum-hálózat, hiszen a kezdeti, hét éven át tartó Proof-of-Work időszakban bárki tudott új étert bányászni magának egy kis számítógépen. Egyébként ez az Ethereum legnagyobb előnye a többi proof-of-stake hálózathoz képest. A többinél azonban nagyon nehéz megoldani, hogy ezek a zsetonok, amik a hálózat működését biztosítják, megfelelően sok kézben legyenek, és ne legyenek koncentrálva.

Mert mit tudnak tenni egy új kriptovaluta-projekt alapítói? Kioszthatják az érméket a haverjaiknak, meg eladhatják a nyilvánosságnak. De a bálnák így is meg tudják venni a nagy részét, és akkor koncentrálódhat a tokenek eloszlása. A proof of stake-ben általában 33 százalékos részesedéssel már le lehet állítani a hálózatot, 66 százalék fölött pedig végképp meg lehet szabni a hálózat sorsát.

Mennyivel lehetne többségbe kerülni az Ethereumban? Száz vagy kétszáz milliárd dollárral?

Ezt nem lehet megbecsülni, mert ahogy elkezdi valaki felvásárolni az érméket, felhajtja az árat. Ekkora befektetés birtokában egyébként aligha lenne érdeke bárkinek, hogy tönkretegye ezt a “céget”, ha az Ethereumot már részvénytársasághoz hasonlítottuk.

Egy ilyen durva diktatórikus hatalomátvétel esetén az Ethereum közösség összefoghat a támadó ellen, amennyiben elegen megegyeznek abban, hogy egy új ágon folytatják a blokklánc validálását, melyen a támadónak nulla étere van (fork, social consensus).

Az idén azután jött az újabb reform.

A másik nagy változás a Shappella-frissítés volt tavasszal. Addig csak stake-elni lehetett az étert, lekötni, de nem lehetett feloldani ezt, azaz kiutalni onnan. Ez nyilván nagyon sok embert visszatartott attól, hogy ebbe belevágjon.

A Shappella is zökkenőmentesen zajlott. Sokan attól féltek, hogy a 18 millió darab stake-elt éter, az összes 120 milliónyi éter 15 százaléka hirtelen a piacra ömlik, amikor végre felszabadulhat. De ez nem történt meg. Más proof-of-stake hálózatokon egyébként a teljes forgalomban lévő készletnek inkább az 50-70 százaléka van stake-elve, ami már csak azért is ésszerű, mert ezért cserébe a hálózat a friss érmekibocsátásokból részesíti a validátorokat.

Ez az éternél pár százalékos hígulást jelent évente. Ha valaki nem stake-eli az étereit, akkor folyamatosan csökken a “részesedése“ az Ethereum hálózatban, legalábbis a validátorokhoz képest.

Tehát az Ethereum egyfajta osztalék-jellegű részesedést fizet ezért a stake-elésért. Mennyit?

Attól függ, minél több validátor van a hálózaton, annál nagyobb a kibocsátási ráta, viszont annál kisebb az egy validátorra eső rész. Ha az összes éter stake-elve lenne, akkor ez mintegy évi 1,8 százalékkal növelné a kínálatot évente. De most jelenleg a durván évi 0,6 százalékos új éter-kibocsátást, “inflációt” a validátorok között osztják el, ami jelenleg olyan 3,5 százalékos éves hozamot eredményez. Ezen felül a tranzakciós díjakból és arbitrázsból (MEV) nagyjából még 2,5% hozamra számíthatnak a validátorok.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az éter tranzakciós díjait javarészt elégetik, tehát összességében a teljes éterkínálat mostanában inkább csökken, nem pedig növekszik.

Mínuszban az éter forgalomban levő mennyiségének változása
Forrás: Ultrasound.money

Emiatt furcsa volt az a félelem, hogy a kiutalásokkal az éter ára majd jól leesik, mert hirtelen az összes validátor piacra dobja a megtakarítását. Mi pontosan azt vártuk, amit jelenleg látunk is, hogy rendkívül sok új validátor áll be a sorba. Már sorban állás is kialakult, mert naponta csak 2000 validátor tud belépni, amit biztonsági kockázatok kiküszöbölésére vezettek be. Jelenleg másfél hónapot is várni kell, hogy bejussanak. Így azt várjuk, hogy a mostani 15 százalékos stake-elési arány fel fog menni 30-40, hosszú távon akár 50-60 százalékra is.

Egyébként aki stake-elte az Ethereumot, amikor még fogalma sem volt arról, hogy mikor lehet majd kivenni, az nyilván eléggé erősen hisz az Ethereum jövőjében. Így nem ő lesz az első, aki szalad majd eladni, amikor erre lehetősége van.

Vannak megoldások, ahol a stakelt Ethereum-ot becsomagolják egy okosszerződésbe, és így forgalomképessé válik, miközben hozamot is hoz.

Igen, ez a likvid staking, vannak erre kisebb-nagyobb szolgáltatók különböző központosítottsági szinten, például a Coinbase kriptotőzsde, a Lido, vagy a Rocket Pool. Ezek azt mondják, tartsd nálunk az étert, mi stake-eljük helyetted, és a jutalmak egy része a miénk, a többi a tiéd. Tudod fialtatni nálunk az éteredet. Cserébe kapsz egy forgalomképes tokent, mint az rETH, aminek az értéke folyamatosan nő, ahogy a stake-jutalmak gyűlnek. A legnagyobb előnye a likvid stakingnek, hogy kisebb összegekkel is be lehet szállni (egy validátor futtatásához minimum 32 étert le kell kötni).

A piac miért nem igazolja vissza ezeket a fejlesztéseket? Az éter a sok reform ellenére még le is marad időnként a bitcointól.

Nehéz megmondani. Nyilván van egy ciklikus viselkedése a piacnak. A spekuláció miatt van, amikor egy értéktelen dolgot is nagyon felértékel a piac, mert azt várják tőle, hogy majd később értékes lesz, máskor fordítva. Van, hogy hiába hisznek valamiben sokan, másra kell a pénz, nincs elég likviditás. Geopolitikai helyzet, makrogazdasági helyzet, infláció és magas kamatok, nagyon sok cikk született arról, hogy miért vannak ott az árfolyamok, ahol, miért van viszonylag takaréklángon a piac.

Mi várható a következő egy-két évben az Ethereum körül?

A likvid staking-re érdemes visszatérni, mert sokat fejlődik. Nagy előnye, hogy a befektetőnél nem lép fel hardware-igény, nem kell jó számítógép, jó internetkapcsolat, többféle validátor-program. A validálás technikailag nem könnyű, embert próbáló feladat, a likvid stake-nél pedig csak elküldöd az étered olyanoknak, akik ezt meg tudják csinálni helyetted. Közben ha bármikor meggondolod magad, akkor ezeknek az érméknek egy erős és likvid másodpiaca van, el tudod adni. Másrészt pedig ezeket a zsetonokat, tokeneket lehet használni a DeFi-ben is. Például a Maker vagy az Aave rendszerében hitelt lehet felvenni a Lido vagy a Rocket Pool likvid éterére.

Az éter (ETH) és a stake-elt éter (RocketPool ETH) aránya mintegy 19 hónap alatt
Forrás: Rocketscan

A Rocket Pool egyébként azért is érdekes, mert jelenleg az egyetlen likvid staking szolgáltató, ahol node operátorként is bárki csatlakozhat, vagyis validátor szervert indíthatunk. Alapfunkció, hogy beküldöd az étert, és kapsz helyette R-étert. A node operátorok gazdái a saját pénzükből elég, ha betesznek nyolc étert. Egy validátor indításához 32 kell, de ehhez 24-et kölcsön kaphatsz az R-éterek tulajdonosaitól, és el tudsz kezdeni validálni.

A kölcsönkapott éter után a rendszerben kapott validálási jutalmakat meg kell osztani az R-éter tulajdonosokkal, egy kis jutalékot azonban le lehet venni ebből. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a Rocket Pool sokkal decentralizáltabb, mint az összes másik ilyen központ, mint például a Coinbase vagy a Lido.

Jó üzlet ilyen node szervert futtatni?

Attól függ, egyrészt meglehetősen tőkeigényes (ha szólóban validálsz, 32 éterre van szükséged, a Rocket Poolban 8 éter is elég), másrészt kell hozzá technikai felkészültség és megfelelő hardver. De ha mindezt meg tudod ugrani, akkor sokkal jobb hozammal tudsz a validációban részt venni, mintha csak a saját éteredet stake-elnéd. Ha az étert szólóban stake-eled, akkor nagyjából évi öt százalékos hozamra számíthatsz. Ha más éterével együtt is csinálod, akkor ez a jelenlegi jutalékokkal inkább 7-8 százalék. Tisztes pénzkereseti lehetőség, nem is spekuláción alapszik. Bár annyi spekuláció van benne, hogy elhiszed, az Ethereum-hálózatra, tranzakciós képességére, blokktárhelyére a jövőben is szükség lesz.

Lesz rá szükség? Spekuláción kívül mire fogják használni?

Rengeteg oka van, miért hiszünk a kriptóban. Én személy szerint azért, mert a tranzakciós szabadság nagy érték, a szabadságjogaink alapja. Például ha nem tudod megvenni a buszjegyet, nem tudsz elmenni tüntetni sem, nem tudsz élni a szólásszabadsággal sem. Vagy ha nem tudod kifizetni a szórólapok, plakátok kinyomtatását. Ezt láttuk tavaly a kanadai kamionosoknál is, amikor befogyasztották a bankszámláikat, és ezáltal elvágták őket a szabadságjogaik gyakorlásától. Ez ellen például kiváló eszköz a kriptó.

Egy másik fontos narratíva, amit elég széles körben visszaigazolnak a számok is, hogy a kriptóra egyes országokban nagy szükség van. Olyan helyeken, ahol a kormányzati meg a banki szféra nem működik jól. Például Vietnamban az emberek 69 százalékának nincs folyószámlája, és hol a világon a legnagyobb a kriptovaluták adoptációja? Pont Vietnamban. De lehet még beszélni a tőkemenekítésről is, ami lehetővé válik általa olyan államokban, ahol nem engedik, hogy egyáltalán megtakarításaid legyenek, vagy szigorúan előírják, mi lehet az.

Nyugatról nézve néha kicsit értelmetlennek tűnhet a kriptó, mert nálunk a bankrendszer meg a kormányzati rendszerek egész jól működnek. Mivel nem biztos, hogy mindig így lesz, érdemes a kriptóra egyfajta vagyonbiztosításként tekinteni.

Mi lesz a következő nagy téma, narratíva, fejlesztési irány az Ethereum blokkláncnál?

Mindig is nagy téma volt a skálázhatóság, amit régen próbálnak megoldani, és most a második szintű, második rétegű hálózatok, L2-k látszanak a megoldásnak. Az a terv, hogy ezeket az L2-ket jobban támogatja majd az Ethereum hálózat, erre a javasolt megoldás a Danksharding, illetve ennek korai verziója, a Proto-Danksharding.

Lényege, hogy a különböző L2-k olcsóbban tudnak majd az Ethereum hálózaton adatot tárolni.

Ezek általában kriptográfiai bizonyítékok a tranzakciókról, amiket az L2-es validátorok előállítanak. Erre az Ethereum hálózatot használják jelenleg, ami viszonylag drága, ezt fogja megoldani ez a Proto-Danksharding, a 4844-es Ethereum fejlesztési javaslat.

Az Ethereum, avagy L1-es hálózatra fogadni egyébként már csak azért is érdemes, mert valójában az összes L2 megoldás, amely az Ethereumra épít, az L1-es hálózatnak fizeti a tranzakciós díjat. A “védelmi pénzt”, ha úgy vesszük. Tehát ha valaki hisz az Ethereum ökoszisztémában, az általában hisz az L2-ben is, mert azt mindenki látja, hogy az Ethereum L1-en gyakran nem megfizethető a tranzakciós díj az átlagember számára.

Márpedig pont arról szól a kriptó, hogy ne csak a nagyfiúk játéka legyen a pénzügy, és az Ethereumban még mindig csak a nagyfiúk tudnak játszani. Erről szól az egész L2-irány, hogy ez ne így legyen, minél több ember meg tudja fizetni azt, hogy engedélymentes, bizalommentes protokollon végzi a tranzakcióit.

Lesz valaha is flippening, vagyis amikor az Ethereum kapitalizációja nagyobb lesz, mint a bitcoiné?

Még csak nem is hasonlítanám össze ezt a két hálózatot, mert más és más dologra való. Mint ahogy az arany piaci kapitalizációját sincs sok értelme a részvénypiac kapitalizációjához hasonlítani. Az arany sem lett értelmetlen azért, mert a tech-szektorban több a tőke. Az analógiát komolyan véve gondolhatnánk, hogy lesz olyan egyszer, hogy az Ethereum többet ér majd, de valójában fogalmam sincs. Egy biztos, a bitcoin és az éter egyaránt értékes, fontos funkciót tölt be a világban, és velünk marad.

www.superposition.hu