Valaha volt a Semmi. És a Semmiből „kirobbant” a világmindenség, az univerzum.
Ebben az alapvetésben hisz – eszerint nyilván a Semmiből – az emberiség tudományokban, művészetekben, politikában, gazdaságban, médiában befolyásos részének egy (vitatottan) jelentős szelete.
Abszolút laikus vagyok: a szónak a latin és más nyelvekben alkalmazott értelmében éppúgy – tehát; ismereteim, szellemem alapvetően „világi” (nem vallásos) –, mint a szűken vett magyar nyelvi értelmezésben: tehát dilettáns (is) vagyok. Szinte minden területen. Ez alól végképp nem képez kivételt, sőt… a kvantumelmélet, annak gyakorlati matematikai és fizikai felhasználása, a genetika, az agykutatás, a neurokémia, és -biológia, az elméleti fizika, a teológia, a filozófia, a komputerizáció, az AI-fejlesztés és mindezek aktuálisan felgyorsult összefonódása.
Mégis, passziómmá vált, hogy időm nagy részében csak eme témákról hallgatom jelen világunk legnagyobbnak tartott tudósait, az utóbbi két-három évtizedben Nobel-díjra és egyéb, az elérhető legmagasabb kitüntetésekre érdemesülteket: a Sir Roger Penrose-okat, a Dawkinsokat, illetve korunk Elon Muskjait (őt magát is beleértve): a komputertudományok, a kommunikáció, a mesterségesintelligencia-fejlesztések mögött álló „tudós-vállalkozó-üzleti-pénzügyi hibrid” moguljait Bill Gatestől Bezoson át Zuckerbergig, a sakkvilágbajnok Magnus Carlsenig, a baloldali aktivista nyelvész-filozófus Noam Chomski-ig és a jobboldali tudósbálványig, Jordan Peterson-ig bezárólag.
A virtuális és valós világot egyszerre leképező internetes platformokon, alkalmazásokon az elmúlt három évben körülbelül kétszáz szellem-óriás okfejtését hallgattam végig, mégpedig – külön-külön, órákon át – tartó podcastbeszélgetések keretében.
Mindet Lex Fridman, az MIT informatikai kutatója, matematikus, AI-szakkutató, mellesleg a dzsúdó és más japán, illetve brazil önvédelmi sportok kitüntetett mestere, gitáros, zongorista, sakkmester műsorában.
Nem mellesleg: midőn 13 évesen különböző tudományokban kiemelkedő szülei Oroszországból Amerikába vitték, egyetlen szót se tudott angolul. Most tud, de nagyon. Lásd a Lex Fridman vs. Kanye West (új nevén: Ye) vita-meccset. A trumpista világnézettel bíró, óriási műveltségű rapper-zenei producer-előadó és a liberális kozmopolita komputertudós közötti, nyelvi leleményekkel tarkított filozófiai vita szellemes, majd szinte vérre menő, mégis élvezetes szellemi párbajjá fajult ahogy egyértelművé vált, hogy Ye meggyőződéses antiszemita, Fridman családja pedig azért kényszerült elhagyni a Szovjetuniót, mert hátrányos megkülönböztetésben volt részük zsidóságuk miatt.
Rendkívüli vendégeinél – kik legalább másfél, de sokszor négy órán át készek a mikrofon előtt ülni –, a vendéglátó szinte minden esetben felveti a kérdést, hogy ők, akik jellemzően a természettudományokban jeleskednek, mindenesetre értik e tudományokat, vagy a fejlesztéseik, a nevükhöz kapcsolódó kutatói-pénzügyi-szellemi áttöréseik informatikában, neuro-tudományokban, matematikában, az üzleti életben, és így tovább… szóval ők hívők-e vagy sem. Elfogadják-e azt a bizonyos alapvetést, miszerint a Semmiből keletkezett a világmindenség…
Maga a negyvenedik évében járó tudós kérdező – vall is erről partnereinek – állítja, hogy
“minél nagyobb tudásra, ismeretekre tesz szert matematikában, elméleti fizikában, informatikában, a mesterséges intelligenciát illetőleg a briliáns értelemmel megáldott partnerekkel való beszélgetésekben, annál kevésbé fogadja el, hogy a világ véletlenek mentén jött létre és működik azóta is.”
Mondanivalóm azonban Fridman beszélgetőpartnerinek nagy többségének válaszaihoz kapcsolódik: csak kisebbségük csatlakozik Stephen Hawking, a világ keletkezésének rendkívüli, sajnos már csak néhainak nevezhető kiemelkedő kutatójának határozott véleményéhez (melytől halála előtt egy-két évvel némileg elhatárolódott): Isten nincs… a világot nem teremtették.
A többség, a mai „hibrid-tudós-vállalkozó” harmincasok-negyvenesek feltűnően nagy hányada, Fridmanhoz hasonlóan véli úgy, hogy a természettudományok által lefektetett és a világ működését magyarázni hivatott, plauzibilis, sőt bizonyított fizikai-matematikai és minden egyéb természettudományos területen érvényes törvények mentén, azok keretében nem alakulhatott ki olyan világegyetem, mint az, amilyenben élünk.
Korunk legkiválóbb tudós-, sakkozó, milliárdos elméinek többsége – akárcsak, ha a korábbi Nobel-díjas természettudósokat vesszük sorra –, kik megszólalnak Fridmannál, nem fogadja el, hogy „Semmiből jött létre az egy vagy – újabban sokat hangoztatott nézet szerint – több világegyetem”. Elvégre, mondja mind, ha nincs semmi, akkor semmi sincs, amitől bármi megmozdulhat, bármi történhet.
Mindenesetre a kortárs rendkívüli több száz Elme között talán egy tucatnyian vannak, akik felvállaltan ateisták. A legújabb áttörések (disruptions) a csillagászattól kezdve a nano-tudományokig, kvantumfizikáig és matematikáig bezárólag, legalábbis az e területeket átfogóan ismerők, mindben egyidejűleg elmélyülők, a „Ray Kurzweil-ek”, pláne a mesterségesintelligencia-teremtés (AI) ifjabb nemzedékekhez tartozó avantgárdjai jellemzően arról vallanak, hogy minél elmélyültebb tudásra tesznek szert, annál inkább vélik, hogy tudományos bizonyítékokat aligha lesz képes találni az ember ahhoz, hogy matematikai képletbe tudja foglalni az értelmet és a lelket.
Más szóval: az értelem és a lélek örök talány – egyesek szerint isteni mű – marad szerintük.
Mindenesetre az elmondottak nagy része arról szól, hogy munkásságuk közepette egyre több érvet vélnek felfedezni annak alátámasztására, hogy agyi működésünk szuperkomputerizált, „szuper-mestermű” … maga az univerzum az…
Én itt megállok. Csak ennyit tudok és merek leírni, megosztani a „dologról”.
Kína a népességfogyás jólétét választja
Zentuccio interjúja a Kaliforniai Egyetem népességkutatójával. Ázsiában (főleg Kínában) lényegében csak ugyanaz megy végbe, mint Európában: minél magasabb és szofisztikáltabb az iskolázottság általános színvonala, minél többen jutnak egyre szélesebb tudáshoz, és minél jobbak az átlagos jövedelmi viszonyok… tehát minél több lehetőséggel bír az ember, hogy maga döntsön; fog-e szülni, akar-e férjhez menni, megnősülni, tovább tanulni, karriert választani, annál csekélyebb a népszaporulat.
Ez egy véleménycikk, mely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.