A nikkel short squeeze megtörte a tőzsdét

Március 8-án reggel a London Metal Exchange (LME) árutőzsde egy soha nem látott lépésre szánta el magát, amikor a nikkel ára az előző napok agresszív emelkedése után néhány óra leforgása alatt 240 százalékkal, tonnánként 100 ezer dollárig emelkedett. Egy Gamestop-szintű short squeeze volt kialakulóban a nemesfém piacán, a short oldalon lévő kereskedők dollármilliárdokban mérhető veszteségekkel néztek szembe, amikor az árutőzsde felfüggesztette a nikkel kereskedést. Ilyen az LME több mint 30 éves történelme alatt még soha nem történt.

Ráadásul a Gamestop sztorival ellentétben nemcsak a felfüggesztés után blokkolták a kereskedést a nemesfémmel, hanem visszamenőlegesen törölték az aznap már lezárult 5 ezer nikkel ügyletet. Ez a törlés nem kis felháborodást keltett az érintettek között, hiszen az ügyletek a nagyságrendje majdnem elérte a 4 milliárd dollárt. Egyetlen kereskedőház sem folyamodott még ilyen lépéshez.

Ezzel a döntéssel az LME nemcsak azt mutatta meg, hogy nem készült fel a kockázatkezelése terén az ilyen esetekre, hanem a lezárult ügyletek törlésével kisegítette a short oldalon lévő kereskedőket a long oldali szereplők kárára,

miközben neki semleges platformnak kellett volna maradnia. Hiszen az egyik oldal óriási veszteségei egy másik szereplő profitját jelentették volna: egyes trédereknek végig kellett néznie, ahogy törlődik a több millió dolláros, lezárult nyereségük. Éppen ezért izgalmas utánanézni, milyen szereplők voltak a short oldalon, akik a legtöbbet nyertek a kereskedés ilyen unortodox megszakításával.

A nikkel tonnánkénti ára a Londoni Fémtőzsdén Forrás: Financial Times

Tsingshan Holding Group

A legnagyobb veszteséget elszenvedő cég a kínai nemesfémbányászattal foglalkozó Tsingshan Holding Group lett volna, akinek néhány nap alatt 8 milliárd dollárnyi fedezetet kellett volna előteremtenie a margin számlájára ahhoz, hogy elkerülje a margin call-t. A Tsingshan Holding a világ egyik legnagyobb nemesfém kitermelő cége, a legtöbb nikkel ércet ők biztosítják a globális piac számára. Viszont, ha ők a kitermelők, akkor nyilván abban érdekeltek, hogy emelkedjen a nikkel ára.

Mit kerestek az ügylet short oldalán?

Az árutőzsdéken a kitermelő vállalatoknál megszokott, hogy a kitermelés miatti természetes long pozíciójukat short ügyletekkel fedezzék annak érdekében, hogy egy-egy nagyobb áresés esetén a long oldali veszteségeiket limitálják. A Tsingshan Holding short pozíciójának a mérete viszont bőven túltett egy fedezés miatt nyitott ügyleten. A vállalatvezetés kiemelt szándéka volt, hogy egy nagyobb beruházás lezárultával 40 százalékkal növeljék az éves nikkel kitermelésüket 2022-ben. Ez a tekintélyes mennyiségű extra kínálat biztosan lefelé nyomta volna a nemesfém árát, jelentős profitot hozva a short pozíciókkal rendelkező termelőnek, azonban az orosz-ukrán háború még ez előtt az egekbe repítette a nyersanyagárakat.

További komplikációt jelentett az ügyben, hogy a Tsingshan Holding jelentős, több mint 150 ezer tonnányi short pozíciójának csak egy kisebb része, 30 ezer tonna volt lejelentve az LME-nél. A maradék több, mint 120 ezer tonna nikkel short pozíciót over-the-counter ügyletekkel, bankokon keresztül kötötték, legnagyobb részben a J.P. Morgan segítségével. Így tehát az LME-nek sem volt arra rálátása, hogy mekkora pozíció épült fel a short oldalon, őket is meglepetésként érte a short squeeze nagyságrendje.

Érdemes megemlíteni, hogy az LME tavaly egy új szabályozást akart bevezetni, pont az ilyen OTC ügyletek transzparenssé tételével kapcsolatban, azonban számos bank visszautasította ezeket a törekvéseket.  Matthew Chamberlain, az LME ügyvezetője a Bloomberg-nek nyilatkozva elmondta, hogy szerinte

olyan mértékű szigorításra lenne szükség a nyersanyagtőzsdék piacán, mint amit más eszközök esetén a 2008-as válság után láttunk.

Lítiumláz: mérgező, de drága kincset rejt Szerbia

Az elektromosautó-gyártás és a szerbiai gazdaság lehetséges jövőbeli kincséért áll sorban a fél iparág, mégis, a környezetvédők és a mezőgazdálkodás nyerték meg a lítiumbányáért vívott csata első felvonását.

Valóban londoni a London Metal Exchange?

Vannak, akik nemcsak az OTC ügyleteket teszik felelőssé a kialakult helyzetért, hanem kifejezetten az LME-t. Hiszen a fémtőzsdének lehetősége lett volna néhány napra felfüggeszteni a kereskedést, amíg a Tsingshan Holding és egyéb short oldali szereplők előteremtik a forrást a margin call-ok elkerüléséhez, azonban ők ezen túllépve, fél napnyi lezárt ügyletet is töröltek azon a bizonyos márciusi napon. Erre a magyarázatot sokan abban látják, hogy az LME-t 2012-ben éppen egy kínai árutőzsde vásárolta fel, a Hong Kong Exchange Clearing, ami a mai napig kontrollálja a céget.

A sztorit összefoglalva: az történt, hogy egy kínai tulajdonban lévő londoni árutőzsde soha nem látott lépésre szánta el magát azért, hogy megvédjen – többek között – egy kínai nyersanyag kitermelőt több milliárd dollárnyi veszteségtől, amelynek a finanszírozását egy kínai állami bank (China Construction Bank) végezte, ahol végül a veszteség nagy része csapódott volna le. Chamberlain persze sietve kijelentette, hogy a kínai tulajdonosoknak semmi beleszólásuk nem volt a történtek alakulásába.

A napokig tartó felfüggesztés után, március 16-án újra megnyitott az LME-n a nikkellel való kereskedés, ami a zárás előtti 48 ezer dolláros szinte állította a nemesfém induló tonnánkénti árát. Még ezen az árszinten is több szereplőnek kellett jelentős mennyiségű tőkét felhalmoznia, hogy elkerülje a margin call-t, de nagyobb pozíció likvidálás nem történt. Azóta időnkénti megszakításokkal csorog vissza egy normálisabb szintre a nikkel árfolyama, viszont az LME egyoldalú beavatkozását biztosan sokáig nem fogják elfelejteni a kereskedők.

The Big Short: mostantól csak nyílt sisakkal

Bár a hazai tőkepiac még a kontinensen sem számít egy nagypályás short-bajnoknak, az amerikai példából tanulva, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) komoly lépésre szánta el magát a részvények gyengülésére fogadó kereskedés átláthatóbb keretek között tartása érdekében.