Az év első fele is a befektetési alapokról szólt a lakossági értékpapír-befektetéseknél, annak ellenére, hogy a hozamok utáni adózásra vonatkozó szabályozás az állampapíroknak kedvez. Június végén a háztartások eddig soha nem látott összeget – több mint 10 ezer milliárd forintot – tartottak különböző alapokban, amely a teljes értékpapír-portfóliójuk közel 40 százalékát jelentette. Ezzel együtt az állami adósságpapírokat sem szabad leírni: az állomány itt is rendre csúcsokat döntöget.
Júniusra átlépte a lélektani, 10 ezer milliárd forintos lélektani határt a magyar háztartások befektetési jegyekben tartott megtakarításainak az értéke: a 10 083,2 milliárd forintos, első fél év végi állomány ráadásul több mint 38 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amelyhez a friss tőkebefektetés mellett az elért hozamok is hozzájárultak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint befektetési jegyek mellett ugyanakkor a többi eszközosztályt sem hanyagolták el az első félévben a kisbefektetők: az állampapírok állománya egy év alatt 13,7 százalékkal, 13 159,2 milliárd forintra hízott, ami szintén történelmi csúcs.
A tőzsdei részvények állománya pedig az alapokénál is gyorsabban, bő 39 százalékkal emelkedett a júniusig tartó egy év alatt, meghaladva így az 1 832 milliárd forintot.
Az egyéb kategóriában – amely a vállalati, banki kötvényeket és a jelzálogleveleket tartalmazza – szintén erőteljes, 29 százalékos bővülést mért az MNB: itt a portfólió gyors növekedését a banki kötvények állományának utóbbi két évben beindult gyors gyarapodása okozta.
Friss pénzek és jó hozamok
A jegybank adatai szerint a frissen érkező tőke és az elért hozamok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a lakosság értékpapír-befektetéseinek állománya az első fél év végére történelmi csúcsra, 25 703,9 milliárd forintra emelkedjen – ami egyébként több mint 24 százalékos növekedést tükröz éves alapon.
Ami a tranzakciókat – vagyis a vételeket és eladásokat – illeti, azok összesített egyenlege 2024. első hat hónapjában több mint 525 milliárd forintot mutatott, amely ugyan az egy évvel korábbinál jóval szerényebb, de még így is elég szép teljesítmény. A befektetési jegyeknél viszont jóval magasabb, 925 milliárd forint feletti volt az első fél évre jutó tranzakciós egyenleg, ami ugyan szintén elmaradt az egy évvel korábbi időszakra kimutatott, bő 1 100 milliárdtól, így is jóval meghaladta az állampapíroknál kimutatott értéket.
A részvényeknél viszont gyakorlatilag szinten tartásra futotta az első hat hónap során a vételek és eladások összesített egyenlegénél, ám még ez is jóval szebben mutat a 2023. első felére kimutatott, összességében 40 milliárd forintnyi eladásnál.
Ami pedig a hozamokat – vagyis az átértékelődést – illeti, mind a részvényeknél, mind a befektetési jegyeknél szép eredményeket értek el a háztartások: előbbieknél 230,9, utóbbiaknál pedig 383,4 milliárd forintot ért el az első hathavi plusz.
Hiába a hátszél, gyorsabban nőnek az alapok
Az MNB adataiból tehát egyértelműen kitűnik, hogy a befektetési jegyek kisbefektetőknél lévő állománya jóval gyorsabban nőtt az állampapírokénál a 2023 júniusa óta eltelt egy év alatt, amihez a friss pénzek mellett az elért hozamok is nagyban hozzájárultak.
Mindez annak ellenére történt így, hogy a szabályozói eszközök segítségével az állam a saját maga által kibocsátott adósságpapírok felé igyekszik terelgetni a lakosságot: 2023. július elsejével egyes értékpapír-befektetéseknél a 15 százalékos szja mellett a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is megjelent a hozamok után fizetendő terhek között.
Ez alól ugyanakkor az egyik legfontosabb kivételt az állampapírok jelentették, így a „versenyelőnyük” növekedett az egyéb értékpapír-befektetésekkel szemben.
Az, hogy a szocho bevezetése ellenére az állampapírok dominanciája nem nőtt a háztartások értékpapír-befektetéseinél, több tényezővel is magyarázható lehet. Az egyik, hogy az infláció csökkenésével eltűntek a kínálatból a jóval tíz százalék feletti hozamot kínáló lakossági állampapírok: a Magyar Államkincstár honlapján található adatok szerint a jelenleg elérhető, hosszú lejáratú állami adósságpapírok éves hozama nagyjából 6 és 8 százalék között mozog, ami ugyan nagyon is kedvező, ám ahhoz már kevés, hogy a megszokottnál jóval nagyobb tételekben vonzza a lakossági megtakarításokat, vagy arbitrázsra késztessen egyes vagyonosabb kisbefektetőket – mint ahogyan az az elmúlt években több hullámban is megtörtént.
A TBSZ felé fordul a kisbefektető
A másik, hogy a pénzintézeteknél – a klasszikus megtakarítási számlák elvét követve – elindultak a rendszeres befektetési programok. Ezek lényege, hogy az ügyfél – akár néhány tízezer forint rendszeres elhelyezésével – a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő befektetési jegyekbe, vagy azokat tartalmazó csomagokba helyezheti el a pénzét, joggal számítva arra, hogy így értelmezhető hozamot érhet el, miközben szükség esetén gyorsan hozzáférhet a megtakarításához. Arról ugyan nem állnak rendelkezésre adatok, hogy a bankok mennyi pénzt tudtak ezekkel a konstrukciókkal az alapokba csatornázni, de a piaci szereplők beszámolói szerint sikeresek ezek a termékek.
A harmadik tényező pedig – amiről korábbi bejegyzésünkben már volt szó –, hogy a szocho megkerülése érdekében a lakossági befektetők ismét a tartós befektetések felé fordultak, hiszen az ezekben tárolt megtakarítások mentesek az új teher alól.
Ez a jelenség – nem meglepő módon – a tartós befektetési számlákat (TBSZ-eket) érintette elsősorban: ezek száma a júniusig számolt egy év alatt több mint 30 százalékkal – 83,5 ezerrel – emelkedett, és a nyár elején már meghaladta a 357 ezret. Jóval kisebb mértékben – 3,3 százalékkal – ugyan, de nőtt a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma is, és megközelítette a 93 ezret június végén.
A befektetési jegyek iránti erős érdeklődés mindenesetre átrendezte némileg a háztartások értékpapír-portfólióját is: az alapok részesedése a júniusig számolt egy év alatt 35,3-ről 39,2 százalékra emelkedett a teljes tortán belül, miközben az állampapíroké 56-ról 51,2 százalékra csökkent.
A cikk szerzője Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.