Egy szoftver védi Ukrajnát az orosz medvétől

Gazdasági értelemben eljött a most vagy soha pillanat Putyin számára a bátor külpolitikai akcióra – véli Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő senior portfóliókezelője. Interjú.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este rendeletben ismerte el a Moszkva által eddig is támogatott kelet-ukrajnai, donyecki és luganszki szakadár területek függetlenségét. Mellette – hivatalosan békefenntartóként – csapatok küldéséről is döntött a két tartományba, miközben több mint 160 ezer orosz katona várja Ukrajna körül az esetleges támadási parancsot.

A Nyugat felháborodott, az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági szankciókat jelentettek be és további intézkedéseket helyeztek kilátásba.

Félnie kell a gazdasági szankcióktól az orosz medvének? Az orosz-ukrán konfliktus milyen jellegű kimenetelében érdekeltek régiónk tőkepiacai, illetve az uniós energiapolitika?

A lehetséges orosz-ukrán háború kapujában Szőcs Gáborral, a HOLD Alapkezelő senior portfóliókezelőjével értékeltük a helyzetet.

Miért most szánhatták rá magukat az oroszok a baráti segítségnyújtásra?

Szőcs Gábor: Tökéletes az időzítés.

Putyinnak most sokkal nagyobb a mozgástere, mint öt évvel ezelőtt volt, vagy öt év múlva lesz.

Oroszország gazdasági helyzete közel egy évtizednyi szenvedés után jelentősen megerősödött. Ez leginkább az olaj és a földgáz nagyon magas árából fakad, de legalább ennyire fontos, hogy a Krím-félsziget annektálása óta fokozatosan mérséklődött az ország külső finanszírozási igénye. 900 milliárd dollárról 600 milliárdra csökkent a gazdaság külső adóssága, az államadósság csupán 20 százaléka a GDP-nek, ráadásul ennek a külföldi devizában denominált hányada már csak 20 százalék, miközben az ország devizatartaléka 350 milliárdról 620 milliárd dollárra nőtt, elérve a GDP 35 százalékát. Nem mellékesen a nemzeti vagyonalap is felhalmozott 12 százaléknyi GDP-arányos tartalékot.

Az európai (és globális) földgázhiány és a sztratoszférikus földgázárak mellett Moszkva nagyon komoly politikai alkupozíciókat birtokol, hiszen jól tudja, Európa nem tudná helyettesíteni a legfontosabb energiaexportőrét. Putyin ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy ez az ideális helyzet sem tarthat örökké, mivel a földgáz ára 1-2 éven belül normalizálódhat, míg a fosszilis energiahordozóknak hosszabb távon leáldozóban lesz a szerepe. 

Moszkva tehát egyfelől sokkal inkább el tudja viselni a szankciókat, mint korábban bármikor, másfelől pedig energiapiaci kulcspozíciója miatt kevésbé szankcionálható, mint korábban.

Ráadásul Putyin erőteljesen megkopott hazai népszerűségének is jót tesz az Erős Ember szerep.

Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő senior portfóliókezelője

Kemény szankciók várhatóak nyugat felől?

Tagadhatatlan, hogy a Nyugat nem akar a frontra katonákat vezényelni, így az igazi fegyvereik a gazdasági szankciók lettek.

Folyamatosak az esélylatolgatások a megtorlóintézkedések kapcsán. Most úgy látszik – és ennek kedd reggel óta a piacok is örülnek – hogy egyelőre csekélyek a szankciók. Az angolok öt olyan orosz bankot bűntettek, amikről nagyjából nem is hallottunk még, mellette három oligarcha került szankciós listára. Az amerikaiak azt jelentették be, hogy a szeparatista államokat a Krím-félszigetet is érintő intézkedésekkel fogják megregulázni. Az EU megakasztotta az ezidáig is üres Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetését, és orosz alsóház 351 tagjának európai vagyonbefagyasztásáról és az Unióba való beutazásának megtiltásáról döntött.

Egyik sem olyan lépés, amire fel kell kapnunk a fejünket. Nem ezek a döntések fogják kivéreztetni az orosz gazdaságot és tőkepiacot. Biden döntött még arról is, hogy az új orosz államkötvények kibocsátásából nem vásárolhatnak az amerikai befektetők. Ezzel ugyan megnehezítik az orosz állam pénzhez jutását a nyugati tőkepiacokon, de a jelenleg stabil lábakon álló és jelentős tartalékokkal bíró, magas energiaárak miatt folyamatosan gyarapodó orosz államháztartás miatt ez is könynedén elviselhető Moszkva számára.

Jellemző, hogy bejelentések a börzékre is jó hatással voltak, a részvénypiacok felfelé mozdultak el az enyhébb szankciók hallatán. Kedden a napi mélypontról 15 százalékot ugrott az RTS index. A nyugat későbbre tartogatja az igazán fájó intézkedéseket, azt is sugallva ezzel, hogy az orosz offenzíva közel sem ért még véget. Ilyen például

Oroszország kizárása a SWIFT-ről, a globális elektronikus fizetési-üzenetküldő rendszerről,

de sokan tartanak attól is, hogy a nyugati befektetőknek megtilthatják az orosz kötvények, részvények birtoklását.

Az Európai Unió orosz energiakitettsége előrevetíti, hogy Putyinnak nem kell a rosszabb forgatókönyvvel számolnia?

Az eddigi beavatkozás megúszható komolyabb szankciók nélkül. Ugyanakkor, ha beigazolódik, hogy Putyinnak további céljai vannak a két, egyébként is kontrollált, szeparatista, többségében orosz anyanyelvűek lakta állam békefenntartása mellett, Washington és az Unió komoly szankciókkal fog tudni válaszolni. A nyugati döntéshozók számolnak vele, hogy a tankok nem parkolnak le a Donyec-medencében, ezért még nem lövik el a durvább szankciókat. Ha megtennék, Putyin akár dühből, csak azért is elmehetne Kijevig, nem maradna ez ellen semmiféle visszatartó erő.

Nagyon fontos kiemelni az energetika szankciók kapcsán, hogy van egy, a helyzetből fakadó egyet nem értés Európa és Amerika között. Az öreg kontinens rászorul az évi 200 milliárd köbméter orosz importgázra, ami a következő években biztosan nem helyettesíthető, nem szerezhető be máshonnan. Ennek a hiánya vagy a további áremelkedés recesszióba lökheti az európai gazdaságot. Biden persze könnyen mondhatja, hogy nem muszáj orosz fosszíliákat venni, amikor az Egyesült Államok dúskál az olcsó gázban és olajban.

Arra számítok, hogy gáz-fronton végül nem éri szankció Moszkvát, viszont egy részleges (napi pár millió hordós) olajiipari embargó benne lehet a pakliban, attól senki sem dőlne a kardjába. Az OPEC tudna ennyivel többet termelni és így Európa a Közel-Keletről tudná pótolni a kieső importot. Az OPEC többlettermelése miatt elkerülhető lenne az olaj árának drasztikus megugrása, már csak azért is mert a mai 100 dollárt közelítő hordónkénti olajár már részben árazza az előbbi forgatókönyvet

Ki kell hangsúlyozni, hogy Európa kezében igazából nincs komoly szankciós fegyver, Amerikánál viszont ott van a korábban említett SWIFT, Oroszország lekapcsolása a bankrendszerről.

Európa Putyin markában

Az elmúlt hónapokban Putyin az orosz rulett “upgradelt” változatát játsza Európával. A világon létező leghosszabb csövű fegyverrel célozza Európát és azzal sebez, hogy nem használ lövedéket.

Tegyük fel, hogy az orosz medve ténylegesen megtámadja Ukrajnát. A gázvezetékek biztonságban tudásán kívül várják őt gazdasági, szektorális hadizsákmányok?

Nem igazán. Ukrajna gazdasága nőtt a legkevesebbet a posztszovjet országok közül a Szovjetunió szétesése óta, talán nem is volt érdemi, egy főre jutó GDP-növekedésük.

Putyint nem gazdasági cél vezérli, nem aranyért mennek Ukrajnába az oroszok, de nem is a búzáért, ami ott terem.

Ukrajna egy stratégiai védőfal, ami kivételesen nem függőleges, hanem vízszintes, ellenben nagyon hosszú. A birtoklása egy védelmi zónát képezhet a belső orosz régiók előtt, amellett, hogy Putyin egy újabb lépéssel kerülhet közelebb a szent céljához: az 1991-ben széthullott Szovjet Birodalom újraegyesítéséhez. Beszédes, hogy hétfő este kerek perec kimondta, Ukrajnát nem tekinti legitim államnak.

Hónapok óta lejtmenetben vannak a rubelben számolt MOEX és a dollárban számított RTS moszkvai tőzsdeindexek. Ha erős gazdasági lábakon és kedvező külpolitikai helyzetben áll Oroszország, mivel magyarázható ez?

A piacok jelen pillanatban egy sokkal komolyabb konfliktust áraznak, mint ami eddig a gyakorlatban bekövetkezett.

Tényleg nagyon paradox a helyzet. A magas nyersanyagáraknak köszönhetően évtizedes csúcson van az orosz olajcégek, gázkitermelők, acélvállalatok és bányatársaságok jövedelmezősége, mégis, azt látjuk, hogy összeomlóban van a piac.

Egyértelmű tehát, hogy a konfliktus kiéleződésének köszönhetően fokozódó geopolitikai kockázat miatt értékeli le az orosz börzét a piac. A befektetők pánik üzemódba kapcsoltak és igyekeznek szabadulni az orosz részvényektől. A félelem beépül minden orosz eszköz értékébe. Az államkötvények hozama 7 százalékról 11 százalékig szökött fel, az RTS index dollárban 38 százalékot zuhant a tavaly októberi csúcsáról. A befektetők félnek attól, hogy a szankciók az egyébként háború és konfliktus nélkül felfelé ívelő orosz gazdaságot letéríthetik a stabilitás útjáról.

Érdekes, hogy miközben a SWIFT-tilalom réme miatt a bankok esése totálisan indokolt, addig kevésbé magyarázható, miért esnek az élelmiszer-kiskereskedő cégek, vagy az olaj- és gázkitermelők, akiknél a konfliktus csak tovább növeli a termékek eladási árát. Nyilván, utóbbiak esetében a volumenszankciós félelmek motiválhatják a zuhanást, de ha ezek végül nem következnek be akkor 15 százalék körüli osztalékhozamot is nyújthatnak ezek a részvények.

Egyébként nagyon sokan tartanak attól, mi van, ha Joe Biden vagy az európai döntéshozók azt mondják, hogy a nyugati befektetők nem tarthatnak orosz részvényt. Véleményem szerint ez egy elhibázott lépés lenne és nem látok rá érdemi esélyt. Ahelyett, hogy Oroszországot nyomorgatnák vele, valójában a nyugati világon ejtenének sebet.

Amíg a nyugdíjalapok és hedge fundok óriási veszteségek árán tudnának csak megszabadulni a részvényektől, addig

a Gazprom, a Rosznyeft, az Orosz Állami Vagyonalap és az oligarchák rengeteg pénzzel ugranának rá a lehetőségre, hogy olcsón megvegyék a hazai részvényeket.

A Budapesti Értéktőzsde három legfontosabb blue chipje, az OTP, a Mol és a Richter Gedeon erősen érdekeltek az orosz piacon. Kockázatnak van kitéve a pesti börze?

A hét elején mindhárom vállalat árfolyama megérezte a válsághelyzetet. Mindannyiuknak van kötődése keleten:

  • az OTP-nek orosz lánybankja van,
  • a Mol orosz olajat importál és finomít,
  • a Richter generikus vonalon értékesít az országban,

ezért meg lehet érteni a félelmet, amit az orosz kitettség okoz, azonban, ha egy kicsit szofisztikáltabban nézzük a helyzetet, akkor látható, hogy eltérő hatással lehet az orosz válság a cégekre.

Ha az OTP-t nézzük, egyértelműen negatív a kitettség, a lehetséges szankciók a helyi leánybankot is érinthetik. Az orosz és az ukrán OTP-leányok ugyanakkor számításaink szerint az OTP értékének csupán 5-5 százalékát adják. A Mol esetében viszont nem nagyon tudok negatívat mondani, pozitív lehetőséget viszont annál többet. Az energiaárak a konfliktus miatt is vannak magasan és ez megemeli a vállalat profitabilitását. A Richter tőzsdei értéke kapcsán pedig szintén nem annyira szignifikáns az orosz piaci szelet. Egyébként is, mi rossz tud történni az orosz gyógyszerértékesítésekkel? Ez a biznisz nem annyira érzékeny a gazdasági ciklusok változásaira.

Az elmúlt napokban a magyar mellett a régiónk más részvénypiacai is megérezték az orosz eseményeket, elsősorban a lengyel börze került nyomás alá. De a konfliktus eszkalálódása lejjebb rántotta az európai és kisebb mértékben az amerikai indexet is. Az orosz lökéshullám azonban térségünkben maximum 5-10 százalékos esést hozott egy-egy részvényben, szemben az orosz piacon tapasztalt 20-30 százalékos zuhanásokkal.

Mit csinál a HOLD Alapkezelő az orosz részvénypiacon? Érdemes most jelen lenni ezen a börzén?

Az élet úgy hozta, hogy kedvezőnek tűnik az időzítésünk.

A közel 20 éves Közép-Kelet-Európai részvénystratégiánk, amelynek zászlóshajó-terméke a HOLD Részvény Befektetési Alap, Lengyelországtól Törökországig lefedi a térséget, és nagyon szép teljesítményt tudhat magáénak. Fél éve döntöttük el, hogy a stratégia földrajzi lefedettségét Oroszországgal bővítjük. Portfóliókezelési és elemzési csapatunk az elmúlt hat hónapban orosz részvényekkel kelt és feküdt, lényegében megismertük és beértékeltük az összes befektethető mérettel és likviditással rendelkező orosz részvényt.

A felhalmozott tudást elkezdtük kamatoztatni a mostani esésben: már aktívan befektetünk, és óvatos mértékben ugyan, de vásárolunk, hiszen a HOLD-nak védjegye, hogy pánik idején, esésben szeretünk vásárolni.

Rotschild báró óta tudjuk, hogy akkor kell ingatlant venni, amikor vér folyik az utcákon – akkor kell részvényt venni, amikor bevonulnak a tankok.

Szerintünk megéri most bátornak lenni. Azt nem tudjuk megmondani, hogy végül meddig mennek a tankok vagy mikor és hol áll meg az orosz tőzsdei lejtmenet, de az biztos, hogy Putyinnak nem áll érdekében, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse Oroszországot. A jelenlegi részvényárak pedig már-már az utóbbi forgatókönyvet árazzák.   


JOGI NYILATKOZAT:

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetésitanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.