Jogi személy és természetes személy

A természetes személy kifejezés magát az élő embert jelöli, aki önállóan jogképes, vagyis alanya lehet bizonyos rendelkezéseknek és kötelezettségeknek. A jogi személyek csoportjába olyan jogalanyok tartoznak, akik/amik fizikailag nem léteznek, kizárólag a jogszabályok alapján, így származtatott jogalanynak tekinthetők.

Jogi személy és természetes személy jelentése

A jogtudományban jogalanyiság szempontjából megkülönbözhető a természetes személy, illetve a nem termesztés személy vagy hivatalos néven jogi személy. Egyszerűen megfogalmazva természetes személynek csak és kizárólag az emberek tekinthetők, míg a szervezeteket és egyéb társaságokat a jogrendszer jogi személyeknek tekinti. Utóbbi létezésének a lényege, hogy a szervezetek képviselőinek a felelőssége elválasztható legyen a képviselők személyétől és azt a jogi személynek tudják be.

Jogi személy létesítése

A törvények alapján a jogi személyek a természetes személyek által létrehozott, elkülönült vagyonnal és felelősséggel rendelkező jogalanyok. Jogképesek, vagyis alanyai lehetnek jogoknak és kötelezettségeknek. Ezek megszegése esetén felelősségre is vonhatók. Továbbá számukra is biztosítottak azok a jogok, amelyek természetüknél fogva nem csak az embereket illetik meg.

A törvényben meghatározott módon, a törvényben nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében lehet alakítani és működtetni őket. Saját névvel, székhellyel rendelkeznek. Van a tagoktól és az alapítóktól elkülönített vagyonuk, továbbá ügyvezetésük és képviseletük.

Kötelezettségeikért a saját vagyonukkal felelnek, ami azt jelenti, hogy a tagjaik nem vagy legfeljebb a nem teljesített vagyoni hozzájárulások mértékével felelnek a saját vagyonukkal. Kivételek az olyan formák, ahol a tagok saját vagyonukkal is felelnek a jogi személlyel szemben támasztott követelésekért, tartozásokért.

Példa

Például jogi személynek tekinthető egy baráti társaság által létrehozott gazdasági társaság, mondjuk kft., amely célja egy vendéglátóhely üzemeltetésén keresztül profit elérése. A baráti társaság tagjai termesztés személynek tekinthetők, viszont az általuk létrehozott szervezet már jogi személynek minősül. A természetes személyek így a tagjai lesznek, illetve a képviseletét is elláthatják. Viszont a vendéglátóhely nevében kötött szerződések és vállalt kötelezettségek alanyai már nem ők lesznek, mint természetes személy, hanem a vállalkozás, mint jogi személy.

A jogi személyek típusai

Legalapvetőbb megkülönböztetésük az ellátott feladat szempontjából történhet. Ez alapján két csoportra oszthatók: magánjogi személyek és közjogi személyek. A magánjogi személyek magánjogi ügyletek és magánautonómia révén jönnek létre. Magánjogi személyek például a szövetkezetek, korlátolt felelősségű társaságok, alapítványok és a részvénytársaságok is. Ezzel szemben a közjogi személyek valamilyen közfunkció ellátása végett szerveződnek, mint például az állam, az önkormányzatok vagy a költségvetési szervek.

Megkülönböztethető még személyegyesítő és vagyonösszesítő társaság is. Előbbi a tagok személyes közreműködésén alapul és a célját is a személyek motivációi határozzák meg. Személyegyesítő társaság például a szövetkezet, vagy a társadalmi szervezet. Utóbbi, vagyis a vagyonegyesítő társaság célja nem feltétlenül a személyes közreműködésen alapszik, hanem elsődleges célja a tagok összegyűjtött vagyonának hasznosítása. Ilyen szervezetek például a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok és alapítványok is.

A jogi személyek lehetnek forprofit vagy nonprofit szervezetek. A forprofit szervezetek üzleti, gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre nyereség reményében. Ezzel szemben a nonprofit szervezeteknek nem célja a jövedelemszerzés.